Kinevezték a Budapest Környéki Törvényszék új vezetőjét

A Budapest Környéki Törvényszék új elnöke 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. A kinevezés alkalmából az OBH készített interjút az új elnökkel.

Milyen feladatokkal kezd a BKT elnökeként 2019. január 15-én?

Számtalan olyan feladat áll előttem, amely azonnali intézkedést igényel. Egyrészt szeretném átalakítani az igazgatási vezetés működését, ehhez szükség van a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Ennek az előkészítése egyébként már folyamatban van. Másrészt minél előbb szeretnék lépéseket tenni annak érdekében, hogy kiegyenlítődjön a munkateher a BKT területén. Jelenleg ugyanis az országos átlagot is lényegesen meghaladja.

Milyen eszközökkel, módszerekkel tervezi megfordítani ezt a tendenciát?

Az OBH elnökének kezdeményezésére a BKT-n belül felállt az ügyhátralék kezelését szolgáló munkacsoport, amely már tett is olyan javaslatokat, amiket a jövőben, szélesebb körben is alkalmazni tudunk. Több járásbíróságon kísérleti jelleggel bevezettük a Debreceni modellt. Úgy látjuk, hogy a modell különösen a büntető ügyszakban a BKT járásbíróságain is sikeres lehet, így nem csak folytatni akarjuk, hanem szeretnénk még több helyen alkalmazni.

Mit lehet tudni a szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseiről?

A BKT a bírósági szervezeten belül is speciális szervezet, hiszen egy nagyon széttagoltan működő bíróságról van szó, sok járásbírósággal, amelyek fizikailag is nagy távolságra vannak egymástól. A BKT irányítása ezért a többi bírásághoz képest egy egészen más vezetői struktúrát igényel. A mostani klasszikus rendszer helyett egy elnöki kabinetre épülő igazgatási modellt képzelek el. Szeretném elérni azt is, hogy az igazgatási gyakorlat a BKT járásbíróságain is egységes legyen.

Ha az ítélkezési nehézségeket vesszük górcső alá, akkor tudni azt, hogy a Fővárosi és a Székesfehérvári Törvényszék mellett a BKT-t érinti leginkább a BV kártalanítások ügye. Hogy állnak ezen a téren? 

Már végrehajtottunk egy kisebb szervezeti átalakítást, a büntetés-végrehajtási csoporton belül létrehoztunk egy úgynevezett kártalanítási alcsoportot, amely kizárólag a kártalanítási ügyeket intézi. A munkában igazságügyi alkalmazottak, bírósági titkárok illetve egy bíró vesz részt. Ami munkaszervezési vagy igazgatási szempontból újdonságot jelent, az az, hogy két részre osztottuk a kártalanítási ügyek folyamatát: egy előkészítő és egy döntéshozó szakaszra. A csoport tisztviselői kizárólag az előkészítéssel foglalkoznak, feldolgozzák az aktákat, megteszik a szükséges intézkedéseket. A döntéshozó bírósági titkárok, illetve a bíró elé egy teljesen előkészített akta kerül, így nekik már „csak” az érdemi döntést kell meghozniuk. Már most látni azt, hogy a munkaerő optimális kihasználása lényegesen felgyorsította az ügyintézési folyamatot.

Számos infrastrukturális fejlesztés zajlik napjainkban a Budapest Környéki Törvényszéket érintően. A fejlesztések területén milyen sürgető feladatok vannak? 

Folyamatban van a Gödöllői, az Érdi, a Dunakeszi és a Ráckevei Járásbíróság új épületeinek kivitelezése, de ezzel egy időben szinte valamennyi járásbíróságon zajlanak kisebb-nagyobb felújítások, ezek koordinálása is nagy feladatot ró ránk.
Előttünk áll a BKT székház projekt. Már elkészültek azok az átalakítási és kiviteli tervek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a BKT Thököly úton működő szervezeti egységei is át tudjanak költözni az új székházba, a projektszervezet a költözésre vonatkozó ütemtervet is elkészítette. Jelenleg az átalakítási munkálatokhoz szükséges forrásra várunk, amennyiben ezt a kormányzat biztosítja, úgy megkezdődhetnek a munkálatok. Reményeim szerint hamarosan költözhetünk.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.

Jogszabályfigyelő 2019 – 41. hét
2019. október 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 41. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/164–165. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria legfrissebb döntései közül válogattunk.

A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria
2019. október 11.

A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria

Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.

„Pályakezdő jogtanácsos, jogi előadó díj”
2019. október 11.

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2019. évben díjat alapított „Pályakezdő jogász díj” néven. A díj alapításával az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat azon fiatal pályakezdő kamarai jogi előadókat és kamarai jogtanácsosokat, mint pályakezdő jogászokat kívánja elismerni és támogatásában részesíteni, akik a saját területükön -akár közigazgatási szférában, akár magánszférában tevékenykednek – pályakezdőként kiemelkedő teljesítményt értek el, vagy olyan pályaművet készítenek amely díjazásra érdemes.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019
2019. október 11.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019

Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon.