Kinevezték a Budapest Környéki Törvényszék új vezetőjét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapest Környéki Törvényszék új elnöke 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. A kinevezés alkalmából az OBH készített interjút az új elnökkel.

Milyen feladatokkal kezd a BKT elnökeként 2019. január 15-én?

Számtalan olyan feladat áll előttem, amely azonnali intézkedést igényel. Egyrészt szeretném átalakítani az igazgatási vezetés működését, ehhez szükség van a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Ennek az előkészítése egyébként már folyamatban van. Másrészt minél előbb szeretnék lépéseket tenni annak érdekében, hogy kiegyenlítődjön a munkateher a BKT területén. Jelenleg ugyanis az országos átlagot is lényegesen meghaladja.

Milyen eszközökkel, módszerekkel tervezi megfordítani ezt a tendenciát?

Az OBH elnökének kezdeményezésére a BKT-n belül felállt az ügyhátralék kezelését szolgáló munkacsoport, amely már tett is olyan javaslatokat, amiket a jövőben, szélesebb körben is alkalmazni tudunk. Több járásbíróságon kísérleti jelleggel bevezettük a Debreceni modellt. Úgy látjuk, hogy a modell különösen a büntető ügyszakban a BKT járásbíróságain is sikeres lehet, így nem csak folytatni akarjuk, hanem szeretnénk még több helyen alkalmazni.

Mit lehet tudni a szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseiről?

A BKT a bírósági szervezeten belül is speciális szervezet, hiszen egy nagyon széttagoltan működő bíróságról van szó, sok járásbírósággal, amelyek fizikailag is nagy távolságra vannak egymástól. A BKT irányítása ezért a többi bírásághoz képest egy egészen más vezetői struktúrát igényel. A mostani klasszikus rendszer helyett egy elnöki kabinetre épülő igazgatási modellt képzelek el. Szeretném elérni azt is, hogy az igazgatási gyakorlat a BKT járásbíróságain is egységes legyen.

Ha az ítélkezési nehézségeket vesszük górcső alá, akkor tudni azt, hogy a Fővárosi és a Székesfehérvári Törvényszék mellett a BKT-t érinti leginkább a BV kártalanítások ügye. Hogy állnak ezen a téren? 

Már végrehajtottunk egy kisebb szervezeti átalakítást, a büntetés-végrehajtási csoporton belül létrehoztunk egy úgynevezett kártalanítási alcsoportot, amely kizárólag a kártalanítási ügyeket intézi. A munkában igazságügyi alkalmazottak, bírósági titkárok illetve egy bíró vesz részt. Ami munkaszervezési vagy igazgatási szempontból újdonságot jelent, az az, hogy két részre osztottuk a kártalanítási ügyek folyamatát: egy előkészítő és egy döntéshozó szakaszra. A csoport tisztviselői kizárólag az előkészítéssel foglalkoznak, feldolgozzák az aktákat, megteszik a szükséges intézkedéseket. A döntéshozó bírósági titkárok, illetve a bíró elé egy teljesen előkészített akta kerül, így nekik már „csak” az érdemi döntést kell meghozniuk. Már most látni azt, hogy a munkaerő optimális kihasználása lényegesen felgyorsította az ügyintézési folyamatot.

Számos infrastrukturális fejlesztés zajlik napjainkban a Budapest Környéki Törvényszéket érintően. A fejlesztések területén milyen sürgető feladatok vannak? 

Folyamatban van a Gödöllői, az Érdi, a Dunakeszi és a Ráckevei Járásbíróság új épületeinek kivitelezése, de ezzel egy időben szinte valamennyi járásbíróságon zajlanak kisebb-nagyobb felújítások, ezek koordinálása is nagy feladatot ró ránk.
Előttünk áll a BKT székház projekt. Már elkészültek azok az átalakítási és kiviteli tervek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a BKT Thököly úton működő szervezeti egységei is át tudjanak költözni az új székházba, a projektszervezet a költözésre vonatkozó ütemtervet is elkészítette. Jelenleg az átalakítási munkálatokhoz szükséges forrásra várunk, amennyiben ezt a kormányzat biztosítja, úgy megkezdődhetnek a munkálatok. Reményeim szerint hamarosan költözhetünk.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.