Kinevezték a Budapest Környéki Törvényszék új vezetőjét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapest Környéki Törvényszék új elnöke 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. A kinevezés alkalmából az OBH készített interjút az új elnökkel.

Milyen feladatokkal kezd a BKT elnökeként 2019. január 15-én?

Számtalan olyan feladat áll előttem, amely azonnali intézkedést igényel. Egyrészt szeretném átalakítani az igazgatási vezetés működését, ehhez szükség van a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Ennek az előkészítése egyébként már folyamatban van. Másrészt minél előbb szeretnék lépéseket tenni annak érdekében, hogy kiegyenlítődjön a munkateher a BKT területén. Jelenleg ugyanis az országos átlagot is lényegesen meghaladja.

Milyen eszközökkel, módszerekkel tervezi megfordítani ezt a tendenciát?

Az OBH elnökének kezdeményezésére a BKT-n belül felállt az ügyhátralék kezelését szolgáló munkacsoport, amely már tett is olyan javaslatokat, amiket a jövőben, szélesebb körben is alkalmazni tudunk. Több járásbíróságon kísérleti jelleggel bevezettük a Debreceni modellt. Úgy látjuk, hogy a modell különösen a büntető ügyszakban a BKT járásbíróságain is sikeres lehet, így nem csak folytatni akarjuk, hanem szeretnénk még több helyen alkalmazni.

Mit lehet tudni a szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseiről?

A BKT a bírósági szervezeten belül is speciális szervezet, hiszen egy nagyon széttagoltan működő bíróságról van szó, sok járásbírósággal, amelyek fizikailag is nagy távolságra vannak egymástól. A BKT irányítása ezért a többi bírásághoz képest egy egészen más vezetői struktúrát igényel. A mostani klasszikus rendszer helyett egy elnöki kabinetre épülő igazgatási modellt képzelek el. Szeretném elérni azt is, hogy az igazgatási gyakorlat a BKT járásbíróságain is egységes legyen.

Ha az ítélkezési nehézségeket vesszük górcső alá, akkor tudni azt, hogy a Fővárosi és a Székesfehérvári Törvényszék mellett a BKT-t érinti leginkább a BV kártalanítások ügye. Hogy állnak ezen a téren? 

Már végrehajtottunk egy kisebb szervezeti átalakítást, a büntetés-végrehajtási csoporton belül létrehoztunk egy úgynevezett kártalanítási alcsoportot, amely kizárólag a kártalanítási ügyeket intézi. A munkában igazságügyi alkalmazottak, bírósági titkárok illetve egy bíró vesz részt. Ami munkaszervezési vagy igazgatási szempontból újdonságot jelent, az az, hogy két részre osztottuk a kártalanítási ügyek folyamatát: egy előkészítő és egy döntéshozó szakaszra. A csoport tisztviselői kizárólag az előkészítéssel foglalkoznak, feldolgozzák az aktákat, megteszik a szükséges intézkedéseket. A döntéshozó bírósági titkárok, illetve a bíró elé egy teljesen előkészített akta kerül, így nekik már „csak” az érdemi döntést kell meghozniuk. Már most látni azt, hogy a munkaerő optimális kihasználása lényegesen felgyorsította az ügyintézési folyamatot.

Számos infrastrukturális fejlesztés zajlik napjainkban a Budapest Környéki Törvényszéket érintően. A fejlesztések területén milyen sürgető feladatok vannak? 

Folyamatban van a Gödöllői, az Érdi, a Dunakeszi és a Ráckevei Járásbíróság új épületeinek kivitelezése, de ezzel egy időben szinte valamennyi járásbíróságon zajlanak kisebb-nagyobb felújítások, ezek koordinálása is nagy feladatot ró ránk.
Előttünk áll a BKT székház projekt. Már elkészültek azok az átalakítási és kiviteli tervek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a BKT Thököly úton működő szervezeti egységei is át tudjanak költözni az új székházba, a projektszervezet a költözésre vonatkozó ütemtervet is elkészítette. Jelenleg az átalakítási munkálatokhoz szükséges forrásra várunk, amennyiben ezt a kormányzat biztosítja, úgy megkezdődhetnek a munkálatok. Reményeim szerint hamarosan költözhetünk.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. október 21.

Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.

2021. október 20.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségeire vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2021. október 20.

Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata- 2. rész

Cikkünk második részében az intézkedési határidővel, a szerzett jog védelmével, az építésfelügyelettel és az építésrendészettel, valamint az ügyféli jogállással, a perindítási és a kereshetőségi joggal foglalkozunk.