Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eredménytábla szerint a Kúria azon bíróságok élmezőnyébe tartozik, amelyek eljárásjogi szabályaikat a COVID-19 járvány által támasztott kihívásokhoz igazították.
A tagállami bírósági rendszerek hatékonysága, igazságszolgáltatásuk minősége és függetlensége vizsgálatának összefoglaló dokumentuma, az Európai Unió 2021. évi igazságügyi eredménytáblája alapján Magyarország bíróságai – a Kúriát is magában foglalóan – számos tekintetben 2020. évben is kiváló eredményeket értek el.
Az időszerűséget vizsgálva a magyar bíróságok számos ügytípus esetében évek óta töretlenül az elsők közé tartoznak az Unióban. A Kúria által első- és másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban is elbírált közigazgatási ügyeket illetően mind az első fokon, mind pedig a valamennyi szinten történő elbírálásához szükséges időtartamot (napok számát) tekintve Magyarország az uniós tagállamok között az előkelő 2. helyen áll (9-10. ábra).
Forrás: Európai Unió
A tagállamok közül hazánkban a legalacsonyabb a folyamatban maradt elsőfokú közigazgatási ügyek 100 lakosra vetített száma (16. ábra), illetve a harmadik legalacsonyabb a folyamatban lévő – következő évre átnyúló – polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek 100 lakosra vetített száma (14. ábra).
Forrás: Európai Unió
A magyar bíróságok a digitális technológia alkalmazása terén is kiváló helyen szerepelnek az egyes rangsorokban (40-45. ábra).
Kiemelést érdemel az igazságügyi eredménytáblához fűzött azon megállapítás, mely szerint a legtöbb tagállamban a női bírák még mindig a bírák kevesebb, mint 50 százalékát teszik ki a legfelsőbb bíróságok szintjén (33. ábra).
Forrás: Európai Unió
Az idei igazságügyi eredménytábla alapján 2018-tól 2020-ig tartó hároméves időszak fejlődési íve azt mutatja, hogy a tendenciák eltérnek a tagállamok között, de a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák aránya 2010 óta a legtöbb tagállamban emelkedett. Ez az arány a Kúrián meghaladja az 50%-ot és mindössze 7 országban magasabb, mint Magyarországon. Magyarország ebben is a tagállamok élmezőnyében helyezkedik el, megelőzve Németországot és Ausztriát is.
Az eredménytábla részeként a bíróságok strukturális függetlenségének vizsgálata arra terjedt ki, hogy az egyes tagállamokban milyen módon történik a legfelsőbb bírósági bírók kinevezése, ki tesz javaslatot kinevezésükre, ki végzi a kinevezést, illetve kik válhatnak legfelsőbb bírósági bíróvá. Tizenhat tagállamban a végrehajtó hatalom (kormány vagy igazságügyi miniszter) tesz javaslatot vagy nevezi ki a legfelsőbb bírósági bírókat, míg a 2021-es igazságügyi eredménytábla szerint Magyarország azon hat tagállam közé tartozik, amelyekben a legfelsőbb bírósági bírók kinevezése a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közreműködése nélkül zajlik.
