Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben

A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdés.

 

Ami a tényállást illeti, a felperes összeütközött autójával egy másik kocsival, melynek az alperesnél kötelező felelősségbiztosítással rendelkező sofőrje elismerte felelősségét. A fizetési meghagyásos eljárással indult, ellentmondás folytán perré alakult ügyben a felperes a Kerületi Bíróságon előterjesztett keresetében szerződésen kívül okozott kár megtérítése jogcímén kérte kötelezni az alperest.

A negatív illetékességi összeütközés

A felperes keresete kitért arra is, hogy követelését a Ptk. 6:193. § (1) bekezdése alapján engedményesként érvényesíti. Az eljáró bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 26. § (2) bekezdésére alapította, és erre hivatkozással kérte a keresetlevél áttételét a székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. A hivatkozott szabály szerint ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani.

A Kerületi Bíróság áttette a pert a járásbírósághoz azzal az indokolással, hogy a perre a felperes belföldi székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes a Pp. 26. § (2) bekezdése alapján. A járásbíróság ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és a keresetlevelet áttenni rendelte a Kerületi Bírósághoz. Álláspontja szerint a Pp. 26. § (2) bekezdése értelmében a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénye esetén alapozza meg a bíróság illetékességét a felperes, vagyis a károsult lakóhelye. A felperes viszont nem károsult, mivel a károkozással kapcsolatosan felmerült követelését engedményezés útján szerezte, így a Pp. 26. § (2) bekezdése nem alkalmazható, és az eljáró bíróság illetékességét az alperes székhelye alapozza meg. A Kerületi Bíróság felterjesztette az iratokat a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett. Álláspontja szerint a felperes, mint engedményes a károsult jogutódjaként érvényesít követelést az alperessel, mint a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben, ezért a Pp. 26. § (2) bekezdése szerinti kizárólagos illetékességi szabály rá is alkalmazandó. Az engedményezéssel az engedményes a kártérítési jogviszony jogosultjának helyébe lépve érvényesít követelést.

A Kúria megállapításai

A Kúria a negatív illetékességi összeütközést a járásbíróság kijelölésével szüntette meg, egyetértve a Kerületi Bíróság érvelésével. Kiemelte továbbá azt is, hogy nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. Ennek megfelelően a járásbíróság az ügyben az illetékessége hiányát már megállapító Kerületi Bírósághoz nem tehette volna át a keresetlevelet, az iratokat az illetékességi összeütközésre figyelemmel az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára kellett volna felterjesztenie.

A Kúria szerint a Pp. 26. § (2) bekezdése egy meghatározott pertípust von ki az általános illetékességi szabály alól, és lát el speciális szabályozással. E pertípusnak nem az a meghatározó jellemzője, hogy a vagyoni, illetve személyi hátrányokat elszenvedő maga érvényesíti a kárt, hanem az, hogy az általa elszenvedett joghátrányok miatti igény érvényesítése történik meg az adott perben. A járásbíróság által elfoglalt jogértelmezés a jogintézmény alkalmazási körét anélkül szűkíti, hogy ennek jogpolitikai indoka belátható lenne. A Ptk. értelmében ugyanis az engedményes az engedményező helyébe lép. Kártérítési igény engedményezése esetén a károsult helyébe, átszállnak rá az igény érvényesítéséhez kapcsolódó jogok is. Ez azt is jelenti, hogy bíróság előtti igényérvényesítés esetén őt a károsult jogállása illeti meg.

Az ismertetett döntés (Kúria Pkk.VI.24.750/2024/2.) a Kúriai Döntések 2024/11. számában 269. szám alatt jelent meg.

---