Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. szeptember 6.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a felek támogatási szerződést kötöttek LED-es fényterápiás fekvőkabin és szolárium kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása szabályainak megsértését állapította meg. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyta, majd az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással elállt a támogatási szerződéstől. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes érvénytelennek találta az…

Ami a tényállást illeti, a felek támogatási szerződést kötöttek LED-es fényterápiás fekvőkabin és szolárium kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása szabályainak megsértését állapította meg. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyta, majd az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással elállt a támogatási szerződéstől. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A felperes érvénytelennek találta az alperes elállását a támogatási szerződésektől. Kereseti kérelme az elállás jogszerűtlenségének a megállapítására és a támogatás visszafizetésének kötelezettségének megszüntetésére irányult.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az elállás érvényességének, érvénytelenségének a megítélésekor nincs mód az elállás alapjául szolgáló határozat felülbírálatára, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a szabálytalansági eljárás kapcsán további vizsgálatra. A perben irányadó a szabálytalansági eljárás során megállapításra kerültek, hogy a pályázó felperes a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, el nem számolható berendezést kívánt elszámolhatóvá tenni, a fejlesztés megvalósulása nem tűnt biztosítottnak, a projekt költsége nem volt alátámasztott, így mindezekre figyelemmel az alperes az elállás joga gyakorlása során érvényes jognyilatkozatot tett.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a felperes a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, a támogatási összeget nem rendeltetésszerűen használta fel, a projekt megvalósítása nem felelt meg a pályázati feltételeknek, az okirati bizonyítékok kétséget kizáróan igazolták a felperes szerződésszegését.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria kifejtette, hogy a támogatási szerződés polgári jogi szerződést, illetve polgári jogi jogviszonyt keletkeztet a kedvezményezett és az irányító hatóság vagy lebonyolításban érintett szervezet között. A támogatási szerződés sajátos szerződés, a szabálytalansági eljárás és annak jogkövetkezményei sajátos eljárási forma, abban keverednek a polgári jogi és közjogi elemek. Mindenekelőtt abban jelenik ez meg, hogy a támogatási szerződés tárgyát közpénz (uniós támogatás) felhasználása képezi, a szerződés azonban nem hatósági, hanem polgári jogi szerződés.

A támogatási szerződés szerinti kötelezettségek megsértése szabálytalanságnak minősül, az erre alapítottan lefolytatott szabálytalansági eljárásban a szabálytalanság megállapításával, szabálytalansági döntéssel szemben egyszeri jogorvoslatra van lehetőség. A megállapítás ellen előterjesztett kérelmet elbíráló központi koordinációs szerv határozatával a szabálytalansági megállapítást helybenhagyja vagy megsemmisíti. A központi koordinációs szerv döntése ellen további jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye. A szabálytalansági eljárás tárgya, hogy a támogatott szerződésszerűen teljesített-e, a támogatás jogszabályi és szerződéses feltételeinek eleget tett-e. A közpénz felhasználásának módját a lebonyolításban részt vevő szervezet egy hatósági jellegű eljárásban ellenőrzi, a szerződésszegés jogkövetkezménye azonban közjogi jellegű és polgári jogi (szerződéstől elállás) is lehet.

Korábbi döntésében a Kúria is kifejtette már, hogy a közigazgatási bíróság előtt nem minden közigazgatási szerv aktusa és nem minden közigazgatási jellegű aktus felülvizsgálata kérhető. A szabálytalansági döntés bírósági felülvizsgálatát a támogatott fél nem kérheti, mert a támogatási szerződések szerződésszerű teljesítésének ellenőrzésére intézményesített eljárási mechanizmusok, és az azok keretében tett megállapítások önálló hatósági aktusnak nem tekinthetők, ekként önállóan nem támadhatók közigazgatási bíróság előtt. A támogatási szerződéstől mint polgári jogi szerződéstől való elállás esetén a szerződésszegéssel kapcsolatban tett megállapítások a polgári bíróság előtt vitathatók, és a bíróság a szerződéstől elállás jogszerűségét érdemben vizsgálja. A közreműködő szervezet jogszabályon alapuló hatósági jogkörében hozott, a támogatás, a szerződésszegő módon felhasznált közpénz visszafizetésére kötelező aktus mint hatósági határozat azonban lehet közigazgatási bírósági felülvizsgálat tárgya.

A vonatkozó szabályozás szerint [4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] a szabálytalansági eljárás lezárulhat szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel. Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet jogkövetkezményként elrendelheti a támogatási szerződéstől történő elállást. Mivel az alperes jogszabálynál fogva volt jogosult elállásra, így ún. törvényes elállási jogát gyakorolta, ilyenkor a bíróság a kereset érdemi elbírálása során azt vizsgálhatta, hogy e joggyakorlás jogszabályi feltételei teljesültek-e, a szabálytalansági eljárás megállapításai a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozták-e, a jogkövetkezmény igazodik-e a szabálytalansági eljárásban feltárt szabálytalanság súlyához. Az eljárt bíróságokhoz hasonlóan a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a támogatott felperes az elállásra okot adott: nem szerződésszerűen teljesített, a támogatás jogszabályi és szerződéses feltételeinek nem tett eleget. Az elállást követően keletkezett bizonyítékok – okiratok, szakvélemények – nem vezethetnek az elállás jogszerűtlenségének a megállapításához.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VI. 20.886/2018.) a Kúriai Döntések 2019/8. számában 227. szám alatt jelent meg.

 Releváns jogszabályhely: 1959. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés, 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek: