Kriminalizált szabályszegések – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, a következő cikksorozatunkban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos olyan tudnivalókat szeretnék megosztani, melyek ilyen esetekre segítséget nyújthatnak a bajba kerülőknek. A kriminalizálás „eredményeként” az eljárások részletszabályai egyre inkább hasonlítanak a büntetőeljáráséhoz.


Legelőször is azt kell tisztázni, mi a szabálysértés? A kérdésre maga a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (adja meg a választ.

Szabálysértésnek minősül az e törvény által büntetni rendelt olyan tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. S hogy mely tevékenység vagy mulasztás minősül annak? Nos, az, amely a bűncselekményként történő büntethetőségnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. Így tehát akkor nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

Konyhanyelven megfogalmazva: minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely nem bűncselekmény (egyes jogsértéseknek ugyanis van büntetőjogi alakzata is, például: garázdaság) vagy más kormányrendeletben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés, és a szabálysértési törvény nevesíti. A jogalkotó célja az előző bekezdésben leírtak törvénybe foglalásával az, hogy ugyanazon cselekmény miatt ne indulhasson párhuzamosan több eljárás.

Az egyre inkább kriminalizált szabályszegéseket a rendőrök sem nézhetik karba tett kézzel

A szabálysértési eljárás jogi szabályozását tekintve 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, kriminális jellegű cselekményeknek tekinti és az eljárások lefolytatásának részletszabályait a büntetőeljárás rendelkezéseihez hasonlóvá formálja, ahhoz közelíti. Ebből adódóan rengeteg büntetőjogi fogalommal találkozhatunk majd a következőkben.

Mikor vagyunk felelősek a szabálysértés elkövetéséért?

A szabálysértési törvény szerint akkor, ha cselekményünk szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha e törvény csak a szándékos elkövetést bünteti. Ha nem csak azt, akkor ennek a ténye az adott tényállásban szerepel. Ha a cselekménynek van kísérleti alakzata is, a törvény arról az adott törvényi tényállásban rendelkezik. Szabálysértés elkövetése miatt a felbujtó és a bűnsegéd is felelősségre vonható.

Annak megválaszolására, hogy kik lehetnek a szabálysértés elkövetői ismét csak a Btk.-ból meríthetünk. Az elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes, valamint a felbujtó és a bűnsegéd.

Tettes az, aki a szabálysértést megvalósítja. Közvetett tettes az, aki elköveti ugyan az adott szabálysértést, ám e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, továbbá, ha tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Ez utóbbira jó példa, ha valaki gyermekkorúval lopat. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg (például aki a lopásnál a testével takarja a cselekményt, vagy a sértett figyelmét eltereli, ezzel segítve az elkövetőt). Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd pedig, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

Mikor követjük el a cselekményt szándékosan és mikor gondatlanul?

Ezzel kapcsolatban nincs külön rendelkezés a szabálysértési kódexben, erre a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) ad választ. Eszerint szándékosan követjük el a cselekményt, ha tettünk következményeit akarjuk, vagy azokba belenyugszunk.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Gondatlannak minősül a jogsértés, ha előre látjuk a cselekmény lehetséges következményeit, de könnyelműen bízunk azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság), vagy a cselekmény lehetséges következményeit azért nem látjuk előre, mert a tőlünk elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztjuk (ez a hanyag gondatlanság).

Büntethető a szabálysértés kísérlete is?

Igen, de ez csak akkor szankcionálható, ha arról a szabálysértési törvény az adott cselekménnyel kapcsolatban külön rendelkezik, azaz nevesíti az adott szabálysértési tényállásnál. Kísérletnek minősül egyébként az, amikor a szándékos elkövetést megkezdik ugyan, de azt valamilyen okból végül nem fejezik be.

(A sorozat következő részében a szabálysértésért való felelősséget kizáró okokról és a szabálysértési törvény hatályáról ejtünk szót, majd a harmadik cikkben már a gyakorlatiasabb tudnivalókat ismertetjük.)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.