Kúria – Lebegő közigazgatási kollégium

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. június 13.
Rovat:

A Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása miatt bizonytalanság övezi a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma közigazgatási szakágának és bíráinak a jövőjét. Egyelőre mindössze annyi biztos, hogy a szervezési, igazgatási és egyéb feladatok áttekintésére hamarosan megalakulhat egy, az igazságügyi miniszter által életre hívott szakmai bizottság, amelyben mások mellett kúriai bírók is rész vesznek.


Egyelőre igencsak bizonytalan, mi lesz a sorsa a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumán belül működő közigazgatási szakágnak és az abban tevékenykedő bíráknak a tervezett Közigazgatási Felsőbíróság felállításával. A Kúria – kérdéseinkre adott – válaszaiból az derül ki, egyelőre a legfőbb bírói fórum sem tud részleteket közölni. Ugyanakkor annyiban egyértelműnek tűnik a helyzet a parlament elé május végén beterjesztett Alaptörvény-módosítás szövege alapján, hogy az abból kiolvasható jogalkotói szándék szerint megbontják a jelenleg egységes, a közigazgatási szakágban is a Kúria által ellátott ítélkezési, továbbá jogértelmezői, joggyakorlat-elemző és jogegységesítő tevékenységet.

Az Alaptörvény hetedik módosításának tervezete szerint „a 25. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság.

(2) A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

(3) A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.”

A képen dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője látható egy korábbi, a legfőbb bírói fórum sajtóbeszélgetésén

Elemzők szerint ez egyértelműen egy új, osztott bírósági hierarchiát jelent. Egyelőre nem tudni, a leendő felsőbíróság létrehozásával mi lesz a sorsuk a már folyamatban lévő ügyeknek, legyen szó akár az ítélkezési, akár a jogegységesítő tevékenységről.

Csak emlékeztetőül: jelenleg is ehhez a szakághoz tartoznak például a népszavazási, a választási, az önkormányzati és hatósági tevékenységgel összefüggő, valamint az adó-, a vám-, a jövedék- és az illeték-, továbbá a pénzügyi felügyeleti és pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos ügyek. Ezek tehát valószínűsíthetően az új hierarchiába kerülhetnek át.

A Jogászvilág.hu megkereste a Kúriát, azt tudakolva, a leendő felsőbíróság felállításnak milyen következményei lehetnek a Kúria közigazgatási szakágára vonatkozóan. Ennek megfelelően az alábbi kérdéseinkre szerettünk volna választ kapni:

– Jelenleg folynak-e szakmai-bírósági-kormányzati (bármilyen más) egyeztetések e kérdéskör egészében, netán részleteiben?

– Várható-e, hogy az átalakítással a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának közigazgatási szakága teljesen megszűnik?

– Ha így lesz, akkor a szakág ítélkező tevékenysége is megszűnik-e? Továbbá: a joggyakorlat-elemző és jogegységesítő tevékenysége is átkerül-e az új felsőbb bírósághoz, beleértve a kollégiumi vélemények kialakítását, jogegységi határozatok meghozatalát?

– Jelenleg hány bíró dolgozik a Kúria közigazgatási szakágában és mi lesz/lehet az ő sorsuk: automatikusan átkerülnek-e az új szervezetbe (akár alsóbb szintre is) vagy megmaradhat-e a jelenlegi státuszuk a Kúrián belül, esetleg más szakágakba beosztva? Ez az átalakítás a bírói szakosodás miatt milyen szintű szakmai kihívás elé állítja a Kúria szervezetét?

A Kúria Sajtótitkársága az alábbiakról tájékoztatta a Jogászvilág.hu-t. Mint írják, a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásával és működtetésével kapcsolatos szervezési, igazgatási és egyéb feladatok áttekintésében dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter szakmai bizottságot hozott létre, amelyben bírók – így kúriai bírók is –, a tudomány képviselői, valamint az Országos Bírósági Hivataltól és más igazgatási szervektől delegáltak vesznek részt. A bizottság alakuló ülésére várhatóan 2018 júniusában kerül sor.

[htmlbox kp_kommentar]

A Közigazgatási Felsőbíróság hatáskörének megállapításával, feladatainak kijelölésével kerülhet sor arra, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyzete megítélhető legyen.

A Közigazgatási Felsőbíróság létrehozását és az azzal kapcsolatos további jogalkotói feladatokat, szerepét és elhelyezkedését az igazságszolgáltatás szervezetében a kialakítandó jogszabályi környezet határozza meg. E feladatok teljes körűen még nem ismertek, természetesen a Közigazgatási Felsőbíróság még a működését sem kezdhette meg, ezért arról nyilatkozni vagy véleményt alkotni korai volna.

Jelenleg a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának közigazgatási szakágában 20 bíró ítélkezik és 18 bírósági alkalmazott működik közre.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7.

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

A szerző felhasználásra vonatkozó kizárólagos joga olyan személyhez kötött jog, amely a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultja kifejezett engedélye nélkül nem engedményezhető – a Kúria eseti döntése.