Már a lakóhelyünkön is felkereshetnek az aláírásgyűjtők

Szerző: dr. Orcsik Judit
Dátum: 2013. július 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. március 30-án módosított Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) megteremtette annak a lehetőségét, amit eddig mind a törvény, mind pedig a hatóság felállítását megelőző ombudsmani gyakorlat tiltott. Ezentúl az állampolgárok felé megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül lehet megkereséseket eszközölni.


“A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor. ”  – Így szól a 4. §-hoz beiktatott új, (5) bekezdés. Ez szöges ellentétet mutat azzal a szemlélettel, amit az Infotv. és alapvetően az adatvédelmi terület valamennyi szabálya magában foglal.

Az új bekezdés nem szól másról, mint az eddigi törvényes keretek közötti adatkezelés alóli felmentésről abban az esetben, ha a pártok valamilyen részükről fontosnak vélt témáról állampolgári aláírásokat kívánnak összegyűjteni.

A módosítás előtt az Infotv. erre nem adott felhatalmazást, mivel akkor még előzetes hozzájárulásra lett volna szükség minden megkeresett személy részéről – ahogy ez érvényes jelenleg is például az üzleti szférára.

Mit jelent ez?  Például nem csöngethetünk be senkihez olyan kérdéssel, hogy szeretne-e olcsóbb internetre előfizetni, míg ezzel ellentétben – valamely párt megbízottjaként – már kopogtathatunk bárki ajtaján azért, hogy megkérdezzük, szeretne-e rezsicsökkentést a jövőre nézve.

Péterfalvi Attila – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – írásban már a törvényjavaslat beadása előtt reagált az eseményekre az aláírásgyűjtésekkel kapcsolatban, és kifejtette, hogy a pártok ilyen irányú tevékenysége a polgárok zaklatásának minősülne, ami a magánszféra megsértésével járna és a tisztességes adatkezelés követelményét sem valósítaná meg. A NAIH elnöke rámutatott arra is, hogy az aláírások ilyenfajta gyűjtése magában rejti annak kockázatát, hogy az adatkezelők lakcím szerinti bontásban listázzák a polgárokat, és esetleg úgynevezett “negatív listákat” állítanak össze azokról, akik nem kívánnak részt venni egy adott kezdeményezésben.

A hatóság elnökének állásfoglalását követően azonban a törvényt módosították, így ma már elmondhatjuk, hogy bár továbbra is a magánszféránk megsértésének érezzük, az új bekezdés mégis törvényessé tette az otthonunkban aláírásgyűjtéssel felkeresők tevékenységét.     
 

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.