Már a lakóhelyünkön is felkereshetnek az aláírásgyűjtők

Szerző: dr. Orcsik Judit
Dátum: 2013. július 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. március 30-án módosított Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) megteremtette annak a lehetőségét, amit eddig mind a törvény, mind pedig a hatóság felállítását megelőző ombudsmani gyakorlat tiltott. Ezentúl az állampolgárok felé megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül lehet megkereséseket eszközölni.


“A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor. ”  – Így szól a 4. §-hoz beiktatott új, (5) bekezdés. Ez szöges ellentétet mutat azzal a szemlélettel, amit az Infotv. és alapvetően az adatvédelmi terület valamennyi szabálya magában foglal.

Az új bekezdés nem szól másról, mint az eddigi törvényes keretek közötti adatkezelés alóli felmentésről abban az esetben, ha a pártok valamilyen részükről fontosnak vélt témáról állampolgári aláírásokat kívánnak összegyűjteni.

A módosítás előtt az Infotv. erre nem adott felhatalmazást, mivel akkor még előzetes hozzájárulásra lett volna szükség minden megkeresett személy részéről – ahogy ez érvényes jelenleg is például az üzleti szférára.

Mit jelent ez?  Például nem csöngethetünk be senkihez olyan kérdéssel, hogy szeretne-e olcsóbb internetre előfizetni, míg ezzel ellentétben – valamely párt megbízottjaként – már kopogtathatunk bárki ajtaján azért, hogy megkérdezzük, szeretne-e rezsicsökkentést a jövőre nézve.

Péterfalvi Attila – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – írásban már a törvényjavaslat beadása előtt reagált az eseményekre az aláírásgyűjtésekkel kapcsolatban, és kifejtette, hogy a pártok ilyen irányú tevékenysége a polgárok zaklatásának minősülne, ami a magánszféra megsértésével járna és a tisztességes adatkezelés követelményét sem valósítaná meg. A NAIH elnöke rámutatott arra is, hogy az aláírások ilyenfajta gyűjtése magában rejti annak kockázatát, hogy az adatkezelők lakcím szerinti bontásban listázzák a polgárokat, és esetleg úgynevezett “negatív listákat” állítanak össze azokról, akik nem kívánnak részt venni egy adott kezdeményezésben.

A hatóság elnökének állásfoglalását követően azonban a törvényt módosították, így ma már elmondhatjuk, hogy bár továbbra is a magánszféránk megsértésének érezzük, az új bekezdés mégis törvényessé tette az otthonunkban aláírásgyűjtéssel felkeresők tevékenységét.     
 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 24. hét
2019. június 17.

Jogszabályfigyelő 2019 – 24. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/97–101. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanokkal kapcsolatos szabálysértés
2019. június 17.

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanokkal kapcsolatos szabálysértés

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szabs.tv. hajléktalan személyek esetében történő alkalmazása során alkotmányos követelmény, hogy a szabálysértési szankció alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt.

Rosszhiszemű engedményezés
2019. június 14.

Rosszhiszemű engedményezés

Ha a kötelezettnek tudnia kellett az engedményezés hiányáról, a kötelmet megszüntető hatállyal csak az eredeti jogosultnak teljesíthet – a Kúria eseti döntése.

A csődjog – fizetésképtelenségi jog
2019. június 13.

A csődtörvény egyes rendelkezéseinek megértéséhez ismerni kell, milyen hazai fizetésképtelenségi és jogutód nélküli, megszűnéssel kapcsolatos eljárások léteznek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Versenytilalom a munkajogban-II. rész
2019. június 12.

Versenytilalom a munkajogban-II. rész

Mai írásunkból pedig az érvénytelenségi okokat, az elállás jogkövetkezményeit, illetve a megállapodás megszegésének következményeit ismerhetik meg.