Mediáció: térden állva, virággal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, nem szabhatják meg az ítélet irányát. Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárásban születő megállapodás, amire 2002 óta van lehetőség minden olyan ügyben, ahol a felek jogosultak saját ügyükben dönteni – kivéve azokat, melyekben az állami hatalom szerepe a döntő. A megoldások tárháza igen széles, kezdve a térden állva való bocsánatkéréstől a szál virágig bezárólag.


A 2002-ben elfogadott LV. törvény kiterjesztette a hazai joggyakorlatban a más, például családi vitákban már ismert közvetítő eljárás fogalmát, melynek kimondott célja volt a bíróságok tehermentesítése. Az eljárás – szemben a (választott) bírósági eljárással – nem a viták döntéssel való lezárását célozza, hanem azt, hogy az érintettek – egy külső személy segítségével – maguk találjanak egy számukra elfogadható megoldást a már meglévő konfliktusaik kezelésére, megoldására.

Az ismert mondás szerint a magyarok szeretnek pereskedni, a mediációval e hajlam csökkentése az egyik cél, míg a másik egy szélesebb érdek: a viták lezárása nem hatalmi módszerekkel. A közvetítés alkalmazása tehát egyrészt csökkenti a peres eljárások számát, ezáltal a bíróságok tehermentesítésével pedig lehetőséget ad az ügyek gyorsabb befejezésére. Ugyanakkor társadalmi szempontból ennél fontosabb cél, hogy az érintettek aktív közreműködésével olyan megoldások szülessenek, melyek lényegében az érintettek saját döntésén alapulnak.

A bíróságokat kötik a törvényben meghatározott eszközök, és nem szabhatják meg az ítélet irányát például az Egyesült Államokban esetleg elfogadható egyedi döntésekkel. Az USA-ban például az idős ember kertjéből néhány gyümölcsöt ellopó fiatalt „vasárnapi iskolára”, vagyis vasárnapi templomlátogatásra, közmunkára, ezen belül gyümölcsgondozásra kötelezi, valamint arra, hogy ássa fel a károsult kertjét és ültessen el 30 darab gyümölcsfát. Ilyen ítéletet nálunk bíróság nem hozhat, még akkor sem, ha az érintettek számára ez a verdikt esetleg elfogadható lenne. A döntés egyik része (a közmunka) ugyanis büntetőjellegű, így a büntetőbíróság hatáskörébe tartozik, a másik részre vonatkozó döntést viszont a polgári bíróság csak akkor hozhat, ha a tettes által okozott kár pontosan ezzel lenne helyreállítható – a „vasárnapi iskola” látogatása pedig egész egyszerűen kívül esik minden hazai jogelven. Ha ez így van, a magyar jog szerint csupán az okozott kár pénzbeli megtérítésére lehet kötelezni az elkövetőt, még abban az esetben is, ha egyébként a fent leírt amerikai megoldás esetleg a károsult és a kötelezett számára egyaránt lényegesen kedvezőbb lenne.

Nos, ezen a helyzeten változtathat a közvetítői eljárás, mely végződhet például a már idézett tartalmú megállapodással – természetesen a közmunkát kivéve. Ez a megállapodás pedig a vita befejezését jelenti, s azt, hogy betartása esetén mindkét fél számára lehetőség nyílik a megromlott kapcsolat újraépítésére is.

Kézfogás. A mediációval mindkét fél nyerhet: lehetőség van a megromlott kapcsolat újraépítésére is

És hogy milyen eljárásokban van lehetőség mediációra? Minden olyan ügyben, ahol a felek maguk jogosultak saját ügyükben dönteni. Ez azt jelenti, hogy ahol egyezség köthető, minden esetben lehetőség van a közvetítésre. Kivéve azokat, amelyekben az állami hatalom szerepe a döntő, ilyenek például – némi egyszerűsítéssel – a családi állapottal, szülői felügyelettel, házassággal és gondnoksággal kapcsolatos ügyek, mint az apaság megállapítása, vagy a házasság felbontása, valamint a büntető ítéleteknél az elkövetés vagy a büntethetőség kérdésének eldöntése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a per előtt – esetleg annak során – ne kerülhetne sor ilyen eljárásra, persze csak a főkérdés melletti egyéb ügyekben való közös álláspont kialakítása érdekében. Például amellett, hogy magát a házasságot a bíróság bontja fel, kifejezett cél, hogy az egyéb, úgynevezett járulékos kérdésekben (mondjuk gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, gyerektartásdíj stb.) a felek akár közvetítő bevonásával is megállapodjanak.

Mikor kötelező a közvetítés?

A jogalkotó ezt nem meghatározott ügyekben rendeli el, azonban egyes ügycsoportokban lehetőséget biztosít az ügy bírájának a közvetítés elrendelésére.

Ezek az alábbiak:

4:22. § [Közvetítői eljárás]
A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják

4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]
A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – közvetítői eljárást vegyenek igénybe

4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]
A gyámhatóság kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

A mediáció társadalmi, emberi hatásait már említettük, a jogi hatása pedig annyi, amennyit a felek neki tulajdonítanak. Általában nem cél a végrehajthatóság feltétlen biztosítása, hiszen a megállapodás a felek akaratát tükrözi, így feltételezhető, hogy nincs szükség annak állami kikényszerítésére. Ennek ellenére, természetesen, lehetőség van az egyezség közokiratba foglalására (ennek jogi hatásaival külön írásban foglalkozunk), vagy arra, hogy azt – ha annak egyéb feltételei fennállnak – bíróság jóváhagyja, és így a teljesítés elmaradása esetén végrehajtói eljárásnak lehet helye.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Fontos szabály, hogy a mediációval létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárásban érvényesítsék. Ez azt jelenti, hogy ha a megállapodás nem teljesül, a felek igénybe vehetik az állam segítségét. Az eljárás önkéntességét emeli ki, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg – a közvetítői eljárás befejezése után indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak 1.: a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és 2.: a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

Véleményem szerint azonban ez a korlátozás nem jelenti azt, hogy a megállapodás eredményeképpen született közjegyzői okiratra sem lehet hivatkozni. De akkor mégis mi a jelentősége az eljárásnak? Nos, elsődlegesen az állampolgári vitarendezés, az önkéntesség és az aktivitás fokozása, a bíróságok tehermentesítése. Az eljárás következtében az érintettek lehetőséget kapnak a személyes problémáik elsimítására, valamint olyan, esetleg sajátos megoldásra, ami egy bíróság számára nem elérhető. Az eljárás egyetlen célja egy kölcsönösen elfogadható megoldás, akár jogi, akár a jog által nem szabályozott módon. Ilyen lehet például akár egy térden állva való bocsánatkérés, vagy egy szál virág, akár közös részvétel egy másik munkában és az abból befolyó haszon megállapodáson alapuló megosztása – de a megoldások tárháza ennél jóval szélesebb lehet.

A szerző ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.