Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz

A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…

A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz.

A fórumrendszer változása
Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani.
Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi rendszer szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) jár el első fokon, Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon. Egyes választási ügyekben járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon. Ehelyett a Javaslat egy kétszintű (a nyolc kiemelt KMB helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria eljárásával) közigazgatási bíráskodást valósít meg. A Javaslat 2020. március 31-ével megszünteti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. Munkaügyi perekben másodfokon az ítélőtáblák járnak el.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A meghatározott törvényszékeken és a Kúrián önálló közigazgatási kollégiumok működnek. A munkaügyi bíráskodás a jövőben elsőfokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal. A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik.
Az átmenet jegyében a Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. Megmarad azoknak is a bírói státusza, akik a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot. Őket a törvényszék elnöke a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be, és a bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

A jogegységi panasz
A Javaslat rögzíti, hogy a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől indokolt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. A szakirodalom szerint az eltérés okai jellemzően a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban. Az indokolás szerint a Kúria közzétett határozatai így speciális szerepet kaphatnak, mivel a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.
A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ez azonban nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Kiemeli, hogy az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (például, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) új jogorvoslati eszközként kerül bevezetésre a jogegységi panasz.
A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1tagot ki kell jelölni. Jogegységi panasznak van helye a Kúria
a) felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult.
Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és jogegységi eljárás kezdeményezésére utasítja. Ha azt állapítja meg, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Fontos kiemelni, hogy mind a jogegységi panaszt visszautasító, mind az elutasító döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható.

Az alkotmánybíró is bíró
A Javaslat újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi bírói tisztségüket. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatóak újra, ezért az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszony szünetel, erre tekintettel összeférhetetlenség sem áll fenn. Az az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy, aki a megválasztását megelőzően nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek és megválasztását követően erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A megválasztás nem eredményez automatikus bírói kinevezést, ez az Alkotmánybíróság megválasztott tagjának kérelmétől függ. A szünetelést követően a bírót a Kúria elnöke a Kúriára osztja be.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek is élhetnek alkotmányjogi panaszjog gyakorlásával, ha a bíróság döntése az Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Ilyen jog lehet a tulajdonhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, egyes kommunikációs alapjogok, és valamennyi olyan alapjog (Alaptörvényben biztosított jog), mely természeténél fogva nem csak a természetes személyeket illeti meg. A szabályozás szerint közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.

Kapcsolódó cikkek:


Elektronikus ügyintézés: jöhet a videotechnológiával történő azonosítás
2019. november 22.

Elektronikus ügyintézés: jöhet a videotechnológiával történő azonosítás

Bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés során a videotechnológiával történő azonosítás, de egyszerűsödnek a jogosítvány igénylést, a házasságkötéssel kapcsolatos okmányok cseréjét, az újszülöttek okmányellátását és az elhalálozással kapcsolatos ügyintézést érintő eljárások is.

2020. január 1-jével megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás
2019. november 14.

2020. január 1-jével megszűnik a törvényszéki végrehajtói jogállás

A törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás, mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó, mint jogállás megszűnik.