Mi a teendő, ha alkalmazottunk sikkasztást vagy hűtlen kezelést követ el?

Szerző: Dr. Szép Árpád Olivér
Dátum: 2019. március 13.
Címkék: , , , , , , , , ,
Rovat:
A tökéletes munkatársat megtalálni nem könnyű, önéletrajzok, állásinterjúk sorozata, majd a végső döntés, ki bizonyult a legszimpatikusabb, legrátermettebb, szakmailag legmegfelelőbb jelentkezőnek.

Sikkasztás és hűtlen kezelés: miben hasonlítanak, miben különböznek?

Az esetek tisztázásához el kell különítenünk a sikkasztás és hűtlen kezelés fogalmait, vagyis tudnunk kell, milyen cselekményekkel valósíthatók meg a nevezett tényállások. A hatályos büntető törvénykönyv meghatározásán túl legkönnyebben példákon keresztül érthetjük meg a bűncselekmény tartalmát. Magát a sikkasztás bűncselekményét a törvény a következőképp definiálja:

„372.§ (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.”

Ezt látva máris adódik a bűncselekmény melegágyaként megjelenő – a munkavállalótól jogosan elvárható – tulajdonságok hiánya, mint a lojalitás és megbízhatóság. Ugyanis sikkasztást csakis az tud elkövetni, akire az idegen dolgot rábízták. Veszélyessége pedig pontosan abban rejlik, hogy ennek a rábízásnak nem kötelező írásban nyomot hagyni, elegendő a szóbeli utalás, vagy olyan magatartás, amelyből a rábízásra lehet következtetni. Egy vállalkozási szerződés keretén belül például több olyan munkafolyamat, vagy szakasz is található, amely alkalmat kínál a sikkasztás megvalósítására. Ha a vállalkozó átvesz a megrendelőtől egy pénzösszeget azzal a kikötéssel, hogy azt anyagvásárlásra kell fordítania, és ehelyett azt saját céljaira használja fel, tehát eltulajdonítja, sikkasztást követ el. Ugyanez történik akkor is, amikor azt az anyagot, amit nem használt fel eltulajdonítva saját célra tovább hasznosítja. A Kúria egy határozata szerint a sikkasztás elkövetési magatartásainak kifejtésével „a tulajdonos számára a dolog további sorsa követhetetlenné válik vagy válhat.” Ebből következik a nyilvánvaló tény, hogy sikkasztás bűncselekményének tárgya ingatlan nem lehet, hiszen azt nem lehet a jogos birtokosa elől elrejteni, eltagadni. A fuvarozási szerződés alapján átvett dolog eltulajdonítása szintén kimeríti a sikkasztás tényállását, hiszen a rábízás megtörténik a feladó részéről, aki a küldemény továbbításának reményében adja át az árut, valamint a díjazást a fuvarozónak. Az áruszállítással megbízott személy lehet a fuvarozó, vagy egy alkalmazottja, a bűncselekmény megvalósulása tekintetében ennek nincs jelentősége. Bizományi szerződés esetén a megbízó javára megvásárolt áru vagy vételár eltulajdonítása ugyanúgy sikkasztásnak minősül. Ha valaki bérleti szerződést köt egy ingó dologra (például elektronikai eszköz vagy gépkocsi), és azt a szerződés ellenére nem szolgáltatja vissza, hanem eltulajdonítja, akkor tette sikkasztásnak minősül. A megőrzésre a Polgári törvénykönyv letétre alkalmazott szabályai irányadók, mely külön kitér az éttermek, szállodák, kávézók felelősségére a rábízott dologgal kapcsolatban. Ennél a típusú szerződésnél a letéteményes válhat sikkasztóvá. Egy kereskedelmi üzletben dolgozó raktáros, aki munkaköréből kifolyólag hozzáfér az árucikkekhez, azokkal sajátjaként rendelkezik és eltulajdonítja, sikkaszt. A bűncselekmény súlyosabban értékelendő, úgynevezett minősített sikkasztás esetei külön figyelmet igényelnek, ugyanis ekkor a büntetés mértéke jócskán megnövekedhet. A büntetés a dolog értékéhez szorosan kapcsolódik, legenyhébb formáját a szabálysértés körében találjuk. Amennyiben a dolog értéke nem éri el az 50.000 forintot, nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg. Ezen felül már bűncselekmény körülményeként jelennek meg a nagyobb összegre elkövetett sikkasztás tételei (kisebb érték, nagyobb érték, jelentős érték, különösen nagy érték, különösen jelentős érték).

Mit tegyünk, ha gyanakszunk?

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy alkalmazottunk sikkasztást követett el, érdemes tisztáznunk a bűncselekmény minősítését, ugyanis első ránézésre könnyen lehet, hogy hűtlen kezeléssel állunk szemben. A két bűncselekmény között alapvetően megtalálhatóak hasonló elemek (például rábízás, szándékosság itt is szükséges), azonban hűtlen kezeléssel az vádolható, aki idegen vagyon kezelésének révén vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekményt megvalósító személy kötelességének megszegése különböző formákban történhet: ha az alkalmazott például a megbízási szerződés kereteit túllépi, a megbízó engedélye nélkül külső személy közreműködését veszi igénybe, vagyonkezelési kötelezettségével kapcsolatban az észszerű gazdálkodás szabályait megsérti, esetleg úgy jár el, hogy az ellentétes a megbízó érdekével, vagy utasításával, ha cselekménye jogilag tiltott, és mindezekkel vagyoni hátrányt okoz. A törvény pontosan meghatározza a vagyoni hátrány fogalmát, melynek a kötelességszegéssel okozati kapcsolatban kell állnia. A hűtlen kezelés esetében nem történik eltulajdonítás, nincs olyan célzat, amely haszonszerzésre irányul; ezek felismerése segítséget nyújthat a sikkasztástól való elhatároláshoz.  A két bűncselekmény közötti szembetűnő különbség továbbá: sikkasztás esetén ahhoz, hogy befejezettnek tekintsék a cselekményt és büntethetővé váljon, nem szükséges kárnak bekövetkeznie, elegendő a dolog eltulajdonítása, vagy ha az elkövető azzal a sajátjaként rendelkezik; hűtlen kezelés esetén viszont elengedhetetlen a kár létrejötte. Hűtlen kezelésről ingatlanra vonatkoztatva is beszélhetünk, amennyiben a vagyontárgyban szándékos károkozás történik, kötelességszegés révén. Szinte iskolapéldaként említhetjük az ún. „fekete-fuvart”, amely során „a gépkocsivezető a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó szabályoktól eltérő módon, eltérő célból veszi igénybe” (35/2007. BKv). Talán a munkavállaló nincs is egészen tudatában cselekménye súlyának, habár a szándékosság itt is lényeges. Például a szolgálati autót saját célú utakra használja a munkáltató tudtán kívül, a használatból eredő amortizációval, az üzemanyag- fogyasztással mind-mind kárt okoz. A hűtlen kezelés bűncselekményét csakis az tudja megvalósítani, aki tökéletesen tudatában van annak, hogy őt milyen vagyonkezelési kötelezettség terheli, és hogy a cselekményével kárt okoz. A képet tovább árnyalja, hogy nem szükséges a vagyoni kárt kifejezetten akarnia az elkövetőnek, elég az is, ha abba belenyugszik (eshetőleges szándék). Az eredmény tekintetében az utóbbi magatartással is befejezetté válhat a bűncselekmény. Amennyiben a kötelezettség megszegése szándékos ugyan, de a vagyoni hátrány, amelyet okoz az elkövető, csupán gondatlanságból történik, hanyag kezelésről beszélünk. Ezek az apró, mégis jelentős különbségek ismét nyomatékosítják az ügyvédi szakértelem igénybe vételének szükségességét. Ha a hatóságok felé feljelentéssel élünk a bűncselekmény gyanúja miatt, lényegre törő és pontos tényeket kell előadnunk, amiben a szakszerű segítség döntő jelentőségű.

A sikeres feljelentés kritériumai

Egy szerződésen alapuló jogviszony esetében a munkáltató saját jogos gazdasági érdekeit igyekszik szem előtt tartani és érvényesíteni. Ehhez pedig nem pusztán az szükséges, hogy a munkavállalóval/ megbízottal szembeni bizalom fennálljon, hanem az esetleges gyanú esetén megtörténjen a feljelentés a hivatalos szerveknél. Fontos, hogy időben és pontosan megfogalmazott tények ismeretében történjen a jelzés, ugyanis ezzel a lépéssel a munkáltató nagyobb kártól óvhatja meg vagyonát, értékeit, gazdasági érdekeit. Ahhoz, hogy a nyomozó hatóságok minél hamarabb fényt derítsenek a bűncselekmény részleteire és az elkövető személyére, nem mulaszthatjuk el a feljelentés megtételét. A jó hír az, hogy erre számos lehetőség adott, akár névtelenül is. A feljelentés sikeréhez azonban elengedhetetlen a bűncselekmény pontos megjelölése, amellyel az adott személyt gyanúsítjuk. Ennek hiányában vagy nem megfelelő hivatkozás miatt ugyanis el fogják utasítani a beadványt. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy a bűncselekmény elkövetésére egyértelmű bizonyítékok álljanak rendelkezésre a hatóságok számára.

A Kúria egy határozata szerint a büntetőeljárás keretén belül történő bizonyítás, valamint a munkáltató gazdasági érdekeinek védelme lehetővé teszi a rendkívüli felmondás közlését a munkavállaló felé, bizalomvesztésre hivatkozva. A sikkasztás és a hűtlen kezelés bűncselekmények a rábízás ténye miatt eleve magukban hordozzák ezt a bizalmi viszonyt munkáltató és munkavállaló között. Ahhoz, hogy a tényállás rövid időn belül tisztázható legyen, szükséges jelezni a hatóságok felé. A feljelentést megtehetjük szóban, írásban és elektronikus úton is, melyek formai kritériumait hasznos megismernünk. Azon túl, hogy a munkavállalónak bizalomvesztés miatt esetlegesen megszüntetjük a munkaviszonyát, a gazdasági érdek megőrzése és a vagyoni hátrány elkerülése érdekében fontos a bűncselekmény felderítése és a bizonyítékok tisztázása.

A feljelentés az úgynevezett magánindítvány leggyakoribb formája, amely „a jogosult bármely olyan nyilatkozata, mely szerint az elkövető felelősségre vonását kívánja”. A vagyon elleni bűncselekmények (amilyen a sikkasztás és hűtlen kezelés is, amennyiben a sértett az elkövető hozzátartozója) eljárásjogi szempontból a közvádas magánindítványra üldözendő cselekmények csoportjába tartoznak, ami azért lényeges, mert a bíróság előtti eljárásban a vádat az ügyész képviseli. A magánvádas magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén pedig maga a sértett. A sikkasztás és hűtlen kezelés szempontjából érdekes gyakorlat, hogy amennyiben a feljelentés ismeretlen tettes ellen történt, és a nyomozás során kiderül, hogy az elkövető a sértett hozzátartozója (családi vállalkozás esetén ez életszerű példa), akkor a sértettnek nyilatkoznia kell, hogy szeretné-e, ha a hatóságok eljárást folytassanak a hozzátartozójával szemben. Ha a tettes ismeretlen, akkor egyéb esetben nem szükséges újra nyilatkozatot tenni az elkövető személyének felderítése után. A bűncselekmény elkövetésének részleteit, illetve a feljelenteni kívánt elkövető személyét azonban azért is érdemes tisztázni, – büntetőjogban jártas ügyvéd segítségével – mivel a magánindítványt visszavonni nem lehet.

Ha az előterjesztés megtörtént, az eljárást nem szüntetik meg csupán azért, mert a sértett esetleg meggondolta magát, és utólag mégsem akarja az igazságszolgáltatás elé citálni az ügyet. Tehát amennyire fontos és gazdasági érdeket szolgál a feljelentés megtétele, olyannyira súlyos is, ezért ne vonakodjunk szakmai segítséget kérni. A fenti gyakorlati példákból látható, hogy egy-egy elkövetési magatartás, vagy az ügy apró részlete mennyire szűk intervallumban differenciálhatja a bűncselekmény minősítését, aminek pontossága a feljelentés megtétele során igen lényeges elem. Cégvezetőként az alkalmazottak kiválasztása nagy felelősség, hiszen szükséges egy bizalmi viszony, ami a cég pénzügyeinek és érdekeinek előmozdításához fűződő lojalitást feltételez. Senki sem gondolná, hogy cége vagyonát illetően bűncselekmény áldozata lehet, ezért is van óriási jelentősége a káresemények ismeretében a feljelentésnek. A tényállás tisztázásához pedig ügyvéd segítségének igénybevétele akár perdöntő is lehet. Legyen szó akár a vállalkozás vagyonaként megjelenő ingóság eltulajdonításáról, raktáros kezelése alatti árukészletben történő hiányról vagy szolgálati autó saját célra történő használatáról, a vagyon elleni bűncselekmények gyakorlati életben is előforduló esetei a sikkasztás, valamint a hűtlen kezelés. A büntető törvénykönyv ezért nevesíti külön ezeket a cselekményeket, hiszen a kiszabott büntetéssel érvényre juttatható a „társadalom rosszalló erkölcsi értékítélete”, valamint az abban rejlő hátrány foganatosítása az elkövető felé.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét
2019. március 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére
2019. március 25.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök kutyáinak nevezi és anyjukat szidja – a Kúria eseti döntése.

„A börtön ablakába…”
2019. március 20.

„A börtön ablakába…”

A minap megjelent kecskeméti „luxusbörtönnel” kapcsolatban, cikkünkben áttekintjük a Bvtv. végrehajtási fokozatokra és kedvezményekre vonatkozó szabályrendszerét, illetve reintegrációs szempontból is megvizsgáljuk a büntetés-végrehajtás rendszerét.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme
2019. március 19.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.