Mikor függesztik fel a polgári pert?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak eldöntése, hogy a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik-e, nem a Btk.-ban írt valamely törvényi tényállás fennálltától függ. A polgári per eldöntésének ezért nem előzetes kérdése, ha büntetőeljárás is folyamatban van, az eljárás felfüggesztésének ezen az alapon nincs helye. Önmagában célszerűségi okok – például okirati bizonyítékok beszerzése, tanúk meghallgatása a polgári perrel párhuzamosan folyó büntetőeljárásban – akkor sem adhatnak alapot a tárgyalás felfüggesztésére, ha a polgári perbeli tényálláshoz ezek adalékként szolgálhatnak.

Ami a tényállást illeti a felperesi kft. 2012. szeptember 28-án „követelés elengedés” megnevezésű okiratban az alperesi kft.-vel kötött több korábbi szerződésből származó vételár-, illetve kölcsönkövetelését elengedte, a pontosan megjelölt szerződésekből eredő követelések iránti jogáról lemondott. A felperesi kft. üzletrész tulajdonosai 2012. december 12-én megtartott taggyűlésen a cég elleni csődeljárás kezdeményezéséről döntöttek. A csődeljárás 2014. január 8-án felszámolásba fordult át, mely időponttól már az F. Kft. felszámoló a cég törvényes képviselője, a felszámoló biztosi feladatokat dr. F. K. látja el. A korábbi cégvezető által a felszámolási eljárásban a felszámoló részére átadott cégiratok között a per tárgyát képező „követelés elengedés” megjelölésű iratot átvizsgálva, a felszámoló perindítás mellett döntött.

A kereseti kérelem tartalma

A felszámoló által képviselt felperes keresetében kérte: a bíróság állapítsa meg a 2012. szeptember 28. napján kelt „követelés elengedés” megnevezésű okiratban rögzített szerződési nyilatkozatok semmisségét. Ennek jogkövetkezményeként kérte az alperes marasztalását 34 139 446 Ft és járulékai erejéig. Az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 200. § (2) bekezdésére hivatkozással a kereset tárgyát képező szerződés jóerkölcsbe ütközését állítva rámutatott, hogy a tartozás elengedésének időpontjában a perbeli két cég akkori ügyvezetői közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A per tárgyalásának felfüggesztését indítványozta a NAV-nál folyó adóhatósági nyomozati eljárásra hivatkozva. A büntetőeljárás tárgyának részletesebb megjelölése, illetve azzal kapcsolatos iratok csatolása nélkül állította, hogy a büntetőeljárás történeti tényállása miatt indokolt annak jogerős befejezéséig a jelen per felfüggesztése.

A per során a bíróság tanúként hallgatta meg Sz. Z.-t, aki alperesi részről törvényes képviselőként ellenjegyezte a per tárgyát képező szerződést. Ő a büntetőüggyel kapcsolatban előadta: tudomása van arról, hogy az nyomozati szakban van Sz.-en, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Az ügyben édesapját tanúként hallgatták meg, őt azonban még nem idézték. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik, a perbeli tartozás elengedésével kapcsolatos.

Az elsőfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a fenti peradatok ismeretében végzésével a per tárgyalásának felfüggesztését rendelte el. Indokolásként a meghallgatott tanú vallomására és az alperesi bejelentésre hivatkozva megállapította a NAV előtt a megjelölt ügyszámon büntetőeljárás (nyomozás) folyamatban létét, és ez alapján indokoltnak találta a Pp. 152. § (1) bekezdés 2. fordulata alapján a jelen ügy tárgyalásának felfüggesztését, figyelemmel arra, hogy a párhuzamosan folyó két eljárásban ugyanazon tanúk meghallgatására, okiratok felmutatására és egyéb bizonyítékok beszerzésére kerülhet sor. A felfüggesztett peres eljárást csak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően rendelte folytatni.

A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a perben a tárgyalás folytatásának elrendelését. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy tudomása szerint a felfüggesztés alapjául megjelölt nyomozati eljárás csődbűncselekmény bűntette elkövetésének gyanúja miatt indította ismeretlen tettes ellen az adóhatóság, az eljárás közel egy éve folyamatban van, annak rövid időn belüli befejezése nem várható, tekintve, hogy egy bonyolult gazdasági bűncselekmény nyomozásáról van szó. Sérelmezte, hogy a jelen perbeli jogvita elbírálása emiatt elhúzódik. Állította, hogy a szükséges bizonyításfelvétel a perben már megtörtént, a felek nyilatkozatai, a beszerzett okiratok, illetve a lefolytatott tanúbizonyítás nyomán a perbeli jogkérdésben érdemi döntés hozható. A büntetőeljárásban esetleges további bizonyítékok beszerzése már nem hathat ki a jelen perbeli jogvita megítélésére.

[htmlbox BDT]

A Szegedi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés alapos. A Pp. 152. § (1) bekezdése értelmében, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig felfüggesztheti.

A törvényszöveg helyes értelmezéséből adódóan az eljárás felfüggesztésére csak az adhat alapot, ha a már folyamatban lévő másik eljárásban hozandó jogerős határozat a perbeli döntésnek kifejezetten előkérdését képezi (BDT2010. 2261.). Önmagában célszerűségi ok, például okirati bizonyítékok beszerzése, tanúk meghallgatása a polgári perrel párhuzamosan folyó büntetőeljárásban nem adhat alapot a tárgyalás felfüggesztésére, még akkor sem, ha a perbeli tényálláshoz ezek esetleg adalékként szolgálhatnak (BDT2001. 486., BH1991. 35.). A hivatkozott eseti döntések szigorúbb, megszorító jellegű értelmezését adják a Pp. 152. § (1) bekezdés rendelkezésének. A jogalkalmazás célja, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor az óhatatlan perelhúzódást okozó felfüggesztés elrendelésére.

A jelen per lényege annak eldöntése, hogy a keresetben megjelölt szerződés érvénytelensége fennáll-e az 1959-es Ptk. 200. § (2) bekezdésen alapuló jóerkölcsbe ütközés okán. E kérdés eldöntése nem a Btk.-ban írt valamely törvényi tényállás fennálltától függ. Megjegyzendő, hogy a rendelkezésre álló peradatokból az sem tűnik ki hitelt érdemlően, hogy pontosan milyen tárgyban folyik a nyomozati eljárás a megadott ügyszámon és milyen nyomozati cselekményekre került sor eddig. E körben csak az alperes bejelentése, valamint az ahhoz kapcsolódó, de ugyancsak konkrétumokat nélkülöző tanúvallomás áll rendelkezésre, ezek önmagukban semmiképpen sem elegendőek a tárgyalás felfüggesztés elrendeléséhez azon a címen, hogy az adóhatósági nyomozati eljárás előkérdése lenne a jelen polgári pernek.

Mindezeken túlmenően az elsőfokú végzés hiányos indokolása kapcsán hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy önmagában célszerűségi okok nem szolgálhatnak alapul a per tárgyalásának felfüggesztésére.

A kifejtettekre tekintettel a Pp. 259. § folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésére hivatkozással az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és ugyanezt a bíróságot a per érdemi tárgyalásának folytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Szegedi Ítélőtábla Gpkf. III. 30 310/2015.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2016/12. számában 183. szám alatt jelent meg.

---