Mikor kedvezőbb az elkövetéskori és mikor az elbíráláskori törvény?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2016. január 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak eldöntéséhez, hogy valamely ügyben az elkövetés- vagy az elbíráláskori törvény alkalmazása a kedvezőbb-e, a minősítéséhez tartozó büntetési tételek összevetésével lehet állást foglalni. Ha az elbíráláskor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a bűncselekmény büntetési tétele enyhébb, akkor az új kódex alkalmazása indokolt, még akkor is, ha a korábbi törvény a feltételes szabadságra vonatkozóan kedvezőbb – a Kúria egyedi döntése.


Ami a tényállást illeti, a terheltet a járásbíróság elsőfokon bűnösnek találta társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében és testi sértés bűntettének kísérletében. Ítéletében a bűncselekmények alapjául a régi Btk. rendelkezéseit jelölte meg [1978. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdés, (3) bekezdés d) pont, valamint 170. § (1)–(2) bekezdés]. A terheltet, mint többszörös visszaesőt 1 év 8 hónapnyi börtönbüntetésre ítélte.

A másodfokú bíróság eljárása

A másodfokon eljáró törvényszék a – járásbíróság által garázdaság bűntetteként és testi sértés bűntettének kísérleteként értékelt – bűncselekményt az elkövetői minőség változatlanul hagyásával már az új Btk. rendelkezési szerint minősítette [2012. évi C. törvény 339. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) és d) pont, valamint Btk. 164. § (1), (3) bekezdés]. A törvényszék 2013. szeptember 11-én hozta meg ítéletét, az új Btk. szabályai 2013. július 1-jén léptek hatályba. A bíróság a terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 év 4 hónapra felemelte, valamint megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt álláspontja szerint a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vele szemben [a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felülvizsgálati ok]. Álláspontja szerint az új Btk. alkalmazása miatt hátrányos helyzetbe került, tekintettel arra, hogy a feltételes szabadságból kizárták. Mivel az új Btk. alkalmazása hátrányosabb helyzetbe hozza, annak rendelkezéseit nem lehetett volna alkalmazni, mivel az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásának csak akkor van helye az elkövetés idején hatályossal szemben, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.

Kifogásolta továbbá azt is, hogy bizonyítékok hiányában került sor a felfegyverkezve történő elkövetés megállapítására, valamint, hogy nem vették figyelembe az eljáró bíróságok, hogy az ügy többi terheltje visszavonta az őt terhelő vádakat.

A Kúria megállapításai

Mivel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ez a tényállás pedig felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható, így a Kúria nem vizsgálhatta a terhelt azon hivatkozásait, amelyek szerint a neki felrótt események nem az ítélet tényállásában rögzített módon történtek. Ebben a részben kizártnak tekintette a fellebbezést.

A Kúria szerint önmagában a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó hátrányosabb rendelkezések nem alapozzák meg az új Btk. alkalmazhatatlanságát

Az új Btk. alkalmazhatóságának kérdésében a Kúria a következetes bírói gyakorlatból indult ki. Eszerint annak eldöntésekor, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályos törvény tesz-e lehetővé enyhébb elbírálást, nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell dönteni. Így figyelembe lehet, illetve kell venni a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is.

Mindezekből levonható az a megállapítás, hogy a rendes elbírálás keretében lehetőség van az elbíráláskor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazására, ha a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések enyhébb elbírálást eredményeznek.

A Kúria szerint abban a kérdésben, hogy a régi Btk. hatálya alatt elkövetett, de a jogorvoslat következtében az új Btk. hatálybalépését követően jogerősen elbírálandó bűncselekmény tekintetében az utóbbi törvény alkalmazása kedvezőbb-e, elsősorban a bűncselekmény – e két törvény szerinti – minősítéséhez tartozó büntetési tételek összevetésével kell állást foglalni. Ehhez képest vehetők csak figyelembe a büntetőtörvény általános részében írt egyéb, a büntetés kiszabásával összefüggő, és az elbírálásra kiható rendelkezések, amelyek a kedvezőbb büntetési tételkeret alkalmazása folytán előálló előnyösebb helyzetet akár közömbösíthetik is, és ezzel a főszabály, az elkövetéskor hatályos törvény szerinti elbíráláshoz vezethetnek.

A régi Btk. szerint a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének a büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, míg az új Btk. szerint csak három évig terjedő szabadságvesztés. A halmazati büntetés mértéke a többszörös és különös visszaeső terhelt tekintetében az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a garázdaság alacsonyabb büntetési tételkerete folytán ugyancsak kedvezőbb (régi Btk. szerint a büntetési tétel felső határa 7 év 6 hónap, addig az új Btk. alapján csak 4 év 6 hónap szabadságvesztés). Mindezek alapján a Kúria a másodfokú bírósághoz hasonlóan amellett foglalt állást, hogy az elbíráláskori új Btk. rendelkezései a kedvezőbbek a terheltre.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Bár azt a Kúria is megállapította, hogy az elkövetéskor hatályban lévő Btk. a feltételes szabadságra bocsátást illetően kétségkívül kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, azonban a cselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeretek tekintetében az elbíráláskori Btk. rendelkezései az enyhébbnek, így önmagában a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó hátrányosabb rendelkezések nem alapozzák meg az új Btk. alkalmazhatatlanságát. Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 520/2014.) a Kúriai Döntések 2015/10. számában 269. szám alatt jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


A keresetkiterjesztés tilalma
2021. január 22.

A keresetkiterjesztés tilalma

A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.

Jogszabályfigyelő 2021 – 2. hét
2021. január 18.

Jogszabályfigyelő 2021 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2021/6–8. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a parlamenti hírek közül válogattunk.