Milyen részletességgel rendelkezzen egy egyesület küldöttgyűlésének napirendje?


Nem szabályszerű az egyesület küldöttgyűlésének összehívása abban a napirendi tárgykörben, amelyet a meghívó nem tartalmaz kellő részletességgel. Nem orvosolja a jogszabálysértést, ha a meghívó tartalmát az egyesület a meghívó megküldésére irányadó törvényes határidőn túl teszi egyértelművé, továbbá az sem, ha a döntéshozó szerv ülésén a küldöttek kellő aránya nem adja hozzájárulását a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az alperes egyesület tagja a felperes, akivel szemben etikai és fegyelmi eljárás során az alperes Etikai és Fegyelmi Bizottsága (EFB) végleges kizárás büntetést szabott ki. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az egyesület elnöke összehívta a küldöttgyűlését, ahol az egyik napirendi pont azt tartalmazta, hogy „Döntés etikai ügyekben”. 8 nappal később az alperes elnöke azzal egészítette a korábbi meghívó tartalmát e napirendi pont körében, hogy a küldöttgyűlés az EFB-nek a felperessel szemben végleges kizárásról hozott határozatáról, valamint a felperes fellebbezéséről kell döntsön. A küldöttgyűlés az EFB elsőfokú határozatát jóváhagyta és a felperes fellebbezését elutasította.
A felperes a küldöttgyűlésének az EFB határozatát jóváhagyó határozata hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a alapján („A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.”)

Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, amit a másodfokú bíróság helybenhagyott. Megállapította, hogy az alperes Alapszabálya megfelel a Ptk. rendelkezéseinek. Rámutatott, hogy a küldöttgyűlési meghívó napirendi pontjában – eltérő jogszabályi és alapszabályi rendelkezés nélkül – nem kellett név szerint meghatározni azt, akinek etikai ügyében másodfokú szervként a küldöttgyűlés eljár, nem volt elvárás a vonatkozó iratok kiküldése sem. A napirend meghívóbeli meghatározásából a küldöttek tudomást szereztek arról, hogy másodfokú fegyelmi, etikai szervként kell dönteniük. Nem volt jogsértő, hogy a meghívó határidőben történt kézbesítését követően, a határozathozatalt megelőzően az alperes a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az adott napirendi ponthoz kapcsolódó iratokat a döntéshozatalhoz.
Az alperes Etikai és Fegyelmi Szabályzata a fellebbviteli szerv döntését a rendelkezésre álló iratok, tanúvallomások és bizonyítékok köréhez kapcsolja, ezt meghaladó szabályozást nem tartalmaz. A bíróság kiemelte, hogy a napirend elfogadásakor a küldöttgyűlés kifejezte, hogy a küldöttek kellően felkészültnek tekintették magukat a napirendi kérdésben. Megállapította továbbá, hogy az alperes számos elévülési időn belüli felperesi magatartást is figyelembe vett és az Etikai és Fegyelmi szabályzat szerint fegyelmi vétség megállapításra alkalmasnak ítélt. Az alperes mérlegelési jogkörébe tartozott egyrészt az, hogy az eljárása tárgyává tett cselekmény, amelyet egyébként a felperes nem tett vitássá, megvalósítja-e a fegyelmi vétséget, továbbá a fegyelmi büntetés mértékének meghatározása is, amelyet a bíróság nem mérlegelhetett felül.

A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes fenntartotta, hogy a küldöttgyűlés meghívója hiányosnak minősült, mert csak annyit tartalmazott e napirend vonatkozásában, hogy döntés etikai ügyekben. Ez okból nem volt szabályszerű a napirend. Hiányosnak tartotta azon okból is a meghívót, mert ahhoz az alperes nem mellékelte a konkrét etikai ügy iratanyagát, ami sérti a Ptk. azon szabályát, hogy a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Azzal, hogy az alperes később pótolta a fenti hiányokat, megállapítható, hogy a 15 napos határidő betartása nélkül intézkedett az iratküldésről, márpedig a Ptk. 3:72. § (1) bekezdése szerint a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

A Kúria megállapításai
A Kúria kimondta, hogy a Ptk. 3:17. § (2) bekezdése eltérést nem engedő tartalommal határozza meg a jogi személy döntéshozó szervének ülését összehívó meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívónak tartalmaznia kell többek között az ülés napirendjének megjelölését [3:17. § (2) bekezdés c) pont], mégpedig olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák [3:17. § (3) bekezdés]. A Ptk. jogi személyekre általános jelleggel szabott előző szabályával együtt kell érvényesülnie egyesületek esetében a Ptk. 3:72. § (1) bekezdésében írt rendelkezésnek, amely előírja, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A Ptk. 3:17. § (2) bekezdés c) pontjából, (3) bekezdéséből, valamint a 3:72. § (1) bekezdéséből együttesen következik, hogy egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesüljön a napirend tartalmi előkészítése és közlése a szavazásra jogosult tagokkal, küldöttekkel. Mindez együttesen jelentik garanciáját annak, hogy a tagok (küldöttek) az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák.
A napirend kellő tartalmú (és idejű) ismertetésén múlik a tagok (küldöttek) felkészülése és érdemi álláspontjának kialakítása. A meghívó tartalmának kialakítása továbbá alapvetően képes befolyásolni a tagot (küldöttet) abban is, hogy a vele közölt témakörökben részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, avagy arról távol marad.
A Kúria szerint a határidőben küldött meghívó azzal, hogy a napirendi tárgykört „Döntés etikai ügyekben” megjelöléssel tartalmazta, a felperes nevére, ügyére egyáltalán nem utalt, és mellékletek sem tették egyértelművé a tartalmát; nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen tárgyalni kívánt esetre vonatkoztatható tartalma. Így a meghívó tartalma nem felelt meg a törvényes követelményeknek, korrekciója a küldöttgyűlés napját megelőző tizenöt napon belül nem történt meg, a törvényes határidőn túl elküldött iratokkal nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes küldöttgyűlése e napirendi tárgykörben nem volt szabályszerűen összehívottnak tekinthető.
Nem szabályszerűen közölt kérdést a döntéshozó szerv nem tárgyalhat, az adott tárgykörben nem határozhat, kivéve, ha a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok szerint az ülésen valamennyi részvételre jogosult – egyesület esetében elegendő, ha csupán a részvételre jogosultak háromnegyede – jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az alperes Alapszabálya a Ptk.-val egyező tartalommal rendezi a kérdést.
A küldöttgyűlési jegyzőkönyv nem hagy kétséget afelől, hogy a küldöttgyűlés nem adta egyhangú hozzájárulását a meghívóban megjelölt napirendi pontok megtárgyalásához: az adott szavazás eredményeként a megjelent küldöttek „látható többsége” értett csupán egyet a közölt napirendi pontok megtárgyalásával, egy küldött a megtárgyalás ellen szavazott, kettő pedig tartózkodott. Az alperes elnökének ezzel kapcsolatos nyilatkozatából kiolvasható az is, hogy a küldöttek összlétszámához viszonyítva nem teljesült a küldöttek általa relevánsnak tartott háromnegyedes jelenléte sem a küldöttgyűlésen. Így megalapozottan kérte a felperes a keresetével támadott küldöttgyűlési határozat hatályon kívül helyezését amiatt, hogy a küldöttgyűlési meghívó tartalma e napirendi tárgykörben nem felelt meg a törvényes kellékeknek és a nem szabályszerűen közölt napirend megtárgyalásához hiányzott a küldöttek kellő hozzájárulása.
A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, és új határozat meghozatalát rendelte el.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VII. 20.848/2020.) a Kúriai Döntések 2021/10. számában 285. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 3:17. § (2), (3) és (6) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 29.

Peres vagy nem peres? A szakszervezetek jogérvényesítése az Mt.-ben

A szakszervezet a munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből eredő igényét bíróság előtt érvényesítheti. E kereset előterjeszthetőségének lehetősége nem azonos a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatti bírósághoz fordulás lehetőségével – a Kúria eseti döntése.
2021. október 22.

Egyesületi határozatok megtámadása

Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a Ptk. határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényben rögzített, az egyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés elleni határidő az ilyen perindításra nem irányadó – a Kúria eseti döntése.