Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét
E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.
Mindent a munkaügyi perről
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összefoglaltuk mindazt, amit a munkaügyi perről tudni kell: mikor és hova kell fordulni, mennyi az illeték, az eljárás megindításának szabályai, tárgyalás menete, jogorvoslati lehetőségek, különbségek a korábbi és a jelenlegi szabályok között.
A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) speciális szabályokat határoz meg. A Pp. XXIII. fejezetének megfelelően, a munkaügyi per:
- a munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
- a közalkalmazotti,
- kormányzati szolgálati és közszolgálati,
- a szolgálati és
- a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból származó per [Pp. 349. § (1) bekezdés].
A munkajogi igények körét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a következőképpen határozza meg. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi meg-állapodásból származó igénye [Mt. 285. § (1) bekezdés].
Munkaügyi perekben első fokon a törvényszékek székhelyén működő munkaügyi bíróságok járnak el. 2013. január 1-jétől a munkaügyi bíróságok helyett, azok általános jogutódjaként, közigazgatási és munkaügyi bíróságok fogják megkezdeni működésüket [2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és irányításáról 191. § (1)–(2) bekezdés].
Ugyancsak a munkaügyi bíróság jár el – a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint – a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során. A munkaügyi bíróságok ülnökök közreműködésével jár-nak el [Pp. 349. § (4) bekezdés és 349/A. §].
…
Kapcsolódó cikkek
2022. június 27.
A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész
Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.
2022. június 24.
Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében
Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.