Mintegy 180 jogszabály módosul az új Ptk-hoz kapcsolódóan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés kedden.


A módosítás mintegy száznyolcvan jogszabályt érint, köztük a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, egészségügyi törvényeket, agrár- és környezetvédelmi és az önkormányzatokat érintő jogszabályokat.

A jogszabály egyebek mellett bevezeti az örökbefogadás utánkövetését, hogy terápiával, személyes tanácsadással segíthessék mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó problémáinak megoldását. A szülők eldönthetik, hogy maguk választanak közvetítőt teljes költségtérítés mellett, vagy a megyei gyermekvédelmi szolgálatoknál dolgozó mediátorokat veszik igénybe.

Az egészségügyi törvényekben átvezetik a támogatott döntéshozatalt mint új jogintézményt.

Változnak a kérelemre történő művi meddővé tétel feltételei. A negyven évesnél idősebb vagy a három, vér szerinti gyermeket nevelő – cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes – felnőttek kérhetik családtervezési célból a nemző-, illetve fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tételt. Az előterjesztő közigazgatási és igazságügyi miniszter e feltételek bevezetését a meddőség visszafordíthatatlanságával, valamint népesedéspolitikai okokkal magyarázta.

Az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvényeknél változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és a betéti társaságokat jogi személyiséggel ruházza fel. Ezért az ágazati törvényekből is kivezetik a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kategóriáját.

A módosítások kiterjednek a helyi önkormányzatokkal, az építésüggyel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, az idegenrendészettel, az élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, a kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra is, mert utalást tartalmaznak a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. július 28.

Magyarország az elsők között ültette át a CDSM és SatCab II irányelveket

Magyarország Közép- és Kelet-Európában az elsők között ültette át teljes körűen a legfrissebb szerzői joggal kapcsolatos uniós irányelveket: a 2019/790/EU irányelvet a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról (“CDSM”), és a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó 2019/789/EU irányelvet (“SatCab”).

2021. július 27.

Véleménynyilvánítás a munkahelyen

Az irányítói munkáltatói jogkör gyakorlójának lehetősége van fellépni a munkáltató konkrét érdekeit sértő, illetve veszélyeztető munkavállalói véleménykifejezéssel szemben, ugyanakkor mindennek a konkrét megvalósítása során a törvényi szabályok tiszteletben tartása, a megfelelő forma mellett a jogállami elvek és a véleményszabadság érvényesülése is alapvető alkotmányos szempont – hívja fel a figyelmet vizsgálata nyomán dr. Kozma Ákos ombudsman.

2021. július 27.

Az ügyvédi kártérítési felelősség – 3. rész

A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 14 §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely az ügyvédi kártérítési felelősséggel, közte az árnyékperek, a kimentés és a kirendelt ügyvédi felelősség kérdésével foglalkozik.