Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – III.


Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosítására beterjesztett T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A cikksorozatban a november 26-án, a 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal az érdemi tárgyalási szak változó szabályait.

A 2020. november 26-án, a 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Pp. Novella a perfelvétel lezárását követő érdemi tárgyalási szakban több jelentős, az eddigi gyakorlattól sokban eltérő változást hoz. A perfelvétel lezárása körében is hoz azonban a Pp. Novella egy fontos, de kevésbé szembetűnő változást a Pp. 195. §-ának módosításával. Ennek értelmében a bíróságnak a felek közötti egyezség létrehozását nem a perfelvétel lezárás után, hanem azt megelőzően kell megkísérelni, mert így a sikeres egyezségkötés az Itv. 58. § (1) ad) pontja alapján jelentős illetékmérsékléssel jár.

A perfelvétel lezárásával a felek kérelmei, jog- és tényállításai, bizonyítási indítványai rögzülnek, és e keretek között folytatja le a bizonyítást a bíróság és dönti el a pert (Pp. 214. § (1) bek.). Fontos, hogy az érdemi tárgyalási szakban a Pp. 183. § (1) bekezdésében definiált perfelvételi nyilatkozatok csak a Pp.-ben meghatározott esetekben tehetők vagy változtathatók meg (Pp. 214. § (2) bek.).

E felvezetésre azért volt szükség, mert a Pp. Novella kiegészíti a Pp. 214. §-át egy új szabályozással, amely koncepcionális változást jelent a hatályos szabályokhoz képest. A cikksorozat előző részében írtam arról, hogy a Pp. Novella módosít a kereset- és ellenkérelem-változtatás fogalmán (Pp. 7. § (1) bek. 4. és 12. pont), és azokból elhagyja a tényállítás-változtatást, így a korábbiakban előadott tényektől eltérő vagy további tények előadása, valamint a jogi érvelés megváltoztatása nem minősül 2021. január 1-jétől keresetváltoztatásnak.

A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak elválasztásának, így az osztott perszerkezet alapvető funkciójának fenntartása érdekében a Pp. Novellának ugyanakkor kezelni kellett azt a gyakran előforduló helyzetet, amikor a perfelvétel lezárása után következik be vagy jut a fél tudomására olyan tény, amely releváns a perben, és amelyet önhibáján kívül korábban nem tudott előadni. Az új tényállítás a Pp. 214. § (2) bekezdése alapján perfelvételi nyilatkozat megváltoztatásának, a perfelvétel lezárásával rögzült tényállítás megváltoztatásának minősül, amelyre az érdemi tárgyalási szakban főszabály szerint nincs lehetőség, és a Pp. Novella módosítása miatt az már nem tekinthető kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak.

E probléma áthidalására vezeti be a Pp. Novella az új tényállítás jogintézményét a Pp. 214. §-ának (3)-(5) bekezdésekkel történő kiegészítésével. Eszerint a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig előadott tényállításhoz képest eltérő vagy további tény állításának kivételesen akkor van helye, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé. Ha ezeknek a feltételeknek megfelel a tényállítás, akkor az úgynevezett új tényállításnak minősül, amelyet a tény bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni, egyúttal a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát is valószínűsíteni kell. Ha a bíróság szerint az így előterjesztett tényállítás megfelel a Pp.-ben meghatározott feltételeknek, azt a bíróság figyelembe veszi, egyébként pedig figyelmen kívül hagyja, amelyről a felet tájékoztatja. A bíróságnak legkésőbb az ítéletében meg kell indokolnia ezt a döntését, így az az ítélet elleni fellebbezéssel támadható.

Hangsúlyozandó tehát, hogy nem kell a jövőben keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelmet előterjeszteni új tényállítás esetén, azonban – fenntartva a Pp. eredeti koncepcióját – a Pp. 215. § és 216. § szerinti a kereset- vagy ellenkérelem-változtatás alapja továbbra is csak a valamelyik fél által tett, és a bíróság által figyelembe vehetőnek tekintett új tényállítás lehet; a jogállítás, illetve a kérelem megváltoztatásának okozati összefüggésben kell állnia az új tényállítással. Kiemelendő, hogy bármelyik fél új tényállítása alapul szolgálhat az ellenérdekű fél keresetének vagy ellenkérelmének megváltoztatására is.

Az új tényállításra vonatkozó önálló szabályozás megalkotását az indokolja, hogy az új tényállítás nem minden esetben eredményez kereset- vagy ellenkérelem-változtatást. Ha igen, akkor az új tényállítás megengedhetőségét értelemszerűen a bíróság a kereset- vagy ellenkérelem-változtatás engedélyezése körében vizsgálja.

A Pp. Novella kiegészíti az utólagos bizonyítás szabályait is (Pp. 220. § (1) bek. e) pont), azt a helyzetet kezelve, amikor az új tényállítás nem eredményez kereset- vagy ellenkérelem-változtatást, de szükségessé válik az új tényállítással összefüggésben további bizonyítási indítvány előterjesztése vagy további bizonyíték rendelkezésre bocsátása, ami az új tényállítás alátámasztására vagy annak cáfolatára szolgálhat.

A Pp. Novella a Pp. 221. § (1) bekezdésének kiegészítésével kibővíti az érdemi tárgyalási szakban megtehető, feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok eddigi körét, ahol e nyilatkozatok megtételéhez a félnek nem kell kereset- vagy ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet előterjeszteni.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a fél az ellenfél hozzájárulása és a Pp.-ben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor

– felemelhesse a kereseti követelésének összegét – törvényen alapuló tartás iránti perben, illetve törvényben meghatározott egyéb esetben – a követelésnek a per folyamán esedékessé vált részleteire is,

– megváltoztathassa az egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét, vagy

– eltérő vagy további jogi érvelésre hivatkozhasson.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyébként keresetváltoztatásnak minősülő kereseti követelés összegének felemelése a per folyamán esedékessé váló részletekre csak a Pp.-ben, illetve más törvényben meghatározott esetekben lehetséges. Így például munkaügyi perben, ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére alapította és kárigénye folyamatosan keletkezik a per folyamán (Pp. módosított 521. § (2) bek.).

A Pp. Novella egyértelművé teszi, hogy eshetőleges tárgyi keresethalmazat esetén az elbírálás korábban megjelölt sorrendjének megváltoztatására nem alkalmazhatók a keresetváltoztatás feltételei. Figyelemmel arra, hogy a jogi érvelés megváltoztatása a Pp. Novella alapján már nem minősül keresetváltoztatásnak, indokolt megengedni, hogy a fél a jogi érvelését szabadon megváltoztathassa, már csak arra tekintettel is, mert a Pp. 214. §-ában bevezetett új tényállítás előadása gyakran a jogi érvelés megváltoztatását is eredményezheti.

A Pp. Novella az eljárás megszüntetésére (Pp. 240. §) vonatkozó egyes rendelkezések módosításával több, a joggyakorlat által jelzett problémát szeretne megoldani. A Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontjának módosításával rendezi a viszontkereset-levéllel kapcsolatos eljárás-megszüntetési problémát, a Pp. 240. § (1) bekezdés e) pontjával kapcsolatos módosítása rendezi azt az esetkört, amikor az alperes írásbeli ellenkérelmében alaki védekezésként kizárólagos illetékességi okon kívüli más illetékességi kifogást ad elő. A Pp. Novella a Pp. 240. § g) pontjának módosításával a célszerűség követelményét szem előtt tartva a perfelvételi tárgyalás elmulasztása miatt az eljárás megszüntetését csak a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé; később erre tekintettel az eljárás megszüntetésének sem első, sem másodfokon nincs helye.

A cikksorozat első részét itt , a másodikat pedig itt olvashatják el.

(Folytatjuk)


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A műtőkben indokolt lenne a klíma beszerelése

Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

2021. szeptember 24.

Észrevételt tehetnek a tulajdonosi joggyakorlók

Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.