Munkavaállói kártérítés szabályozása kollektív szerződésben

Ha a munkáltatónak kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett és annak eleget tett, az általa megfizetett összeg kárnak minősül, melyet az érintett munkavállalóival szemben az Mt.-nek a munkavállaló kártérítési felelősségéről szóló rendelkezései szerint érvényesíthet.

Az alapügy

Az alperes munkáltatónál megkötött Kollektív Szerződés vitatott pontja a munkavállaló kártérítési felelősségét az alábbiak szerint határozta meg:

„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt (ideértve a hatályos Közszolgáltatási Szerződés alapján a megrendelő által a munkavállaló kötelezettségszegése miatt a Társaságra kiszabott kötbért) köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható”.

Az alperes „a munkavállalóra áthárítható kötbértételek kezelése” tárgyában vezérigazgatói körlevelet adott ki.

A felperes szakszervezet a keresetében a Kollektív Szerződés érintett pontja alábbi rendelkezése semmisségének megállapítását kérte: „ideértve a hatályos közszolgáltatási szerződés alapján megrendelő által a munkavállaló kötelezettségszegése miatt a társaságra kiszabott kötbért.” Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes által kiadott vezérigazgatói körlevél jogellenességét.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes vezérigazgatói körlevele jogellenes. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A peres felek fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felek közötti Kollektív Szerződés érintett pontjának „ide értve a hatályos közszolgáltatási szerződés alapján a megrendelő által a munkavállaló kötelezettségszegése miatt a Társaságra kiszabott kötbért” kitétele érvénytelen.

A Kúria megállapításai

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes teljes keresetét elutasította.

A Kúria a régi Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A munkaügyi pernek nem képezte tárgyát, hogy a felperes szakszervezet megfelel-e az Mt. 276. §-ában foglaltaknak, az alperes nem vitatta a felperes perbeli legitimációját, a Kollektív Szerződés vitatott rendelkezésének megsemmisítésére vonatkozóan fennálló jogi érdekét, ezért e kérdéseket a Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatta és erre irányuló kérelem hiányában a Kollektív Szerződés kártérítési eljárásról szóló 4. számú mellékletét sem.

A perben a felperes keresete alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Kollektív Szerződés támadott pontjának jogszerűségét érinti-e a zárójeles szövegrészlet.

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kötbér kárátalány funkciója kizárólag a kötbér jogosultja oldaláról, vagyis a megrendelő részéről jelentkezik, a kötbér megfizetése azonban az alperesnek, mint a kötbér kötelezettjének minden esetben kárt, a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést jelent. Az alperes tehát nem a szerződésben vállalt kötbér fizetését „háríthatja” át a munkavállalóira, hanem az általa ténylegesen és bizonyítottan kifizetett kötbér összeget, mint kárt érvényesítheti a munkavállalókra vonatkozó kártérítési felelősség törvényi szabályai szerint.

Az Mt. 191.§ (1) és (2) bekezdése szerint Kollektív Szerződés e fejezet rendelkezéseitől – a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét kivéve – csak a munkavállaló javára térhet el és gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke is legfeljebb a munkavállaló 8 havi távolléti díjának összegét érheti el.

Annak eldöntésénél, hogy a Kollektív Szerződés a munkavállalói kártérítési felelősség körében a munkavállalóra terhesebb rendelkezést állapít-e meg, elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a terhesebb szabály milyen formában jelentkezhet. Az Mt. rendelkezéseinél szigorúbb (terhesebb) szabályozását jelenthet a munkavállaló felelősségi alapzatának (pl. vétkességi felelősség helyett objektív felelősség) eltérő szabályozása, a kártérítés mértéke, vagy a bizonyítás szabályainak jogszabállyal ellentétes megfordítása. Az adott esetben azonban a Kollektív Szerződés vitatott rendelkezése sem a munkavállalói felelősség jogalapját, sem a kártérítés mértékét, sem a bizonyítási eljárás szabályait nem érintette, azok összhangban az Mt. 179. § rendelkezéseivel azonos szabályozást kaptak.

Mindezekből következően, ha a munkáltató kötbérfizetési kötelezettsége azzal okozati összefüggésben keletkezett, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegve nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, és ezt, a kötbér kifizetését, valamint az okozati összefüggést a munkáltató bizonyítja, a munkáltatónál tényleges kárként jelentkező kifizetett összeg kártérítési igényként érvényesítése nem ellentétes az Mt. szabályaival, ezért a törvényszék tévedett, amikor megállapította a Kollektív Szerződés támadott rendelkezése semmisségét.

Az eljáró bíróságok a felperes szakszervezet keresete alapján tévesen vizsgálták a vezérigazgatói körlevél jogszerűségét. Tévedtek, amikor a körlevélben foglaltakat normatív rendelkezésnek tekintve vizsgálták a szabályozás tartalmát, figyelmen kívül hagyva annak célját és a címzettek körét.

A munkáltató a munkaszervezet irányítása, működtetése érdekében különböző szabályozási eszközöket vehet igénybe, amelynek egyik lehetséges módja lehet egy, a munkavállalók egészéhez vagy egy részéhez címzett körlevél. Az adott esetben a vitatott irat (körlevél) tartalmát tekintve a munkáltatói jogkörgyakorlók részére címzett, a Kollektív Szerződés munkavállalói kártérítési felelősségének érvényesítése érdekében kiadott munkáltatói utasítás.  E munkáltatói utasítás végrehajtása a címzettek számára kötelező, azonban az abban foglalt, a mérlegelés szempontjait meghatározó rendelkezések alkalmazása csakis egyéni jogvitákban értékelhetőek. A munkáltató egyoldalú utasításával szemben azonban a szakszervezetnek az Mt. 285.§ (1) bekezdésében foglalt igényérvényesítési joga nem áll fenn, mert annak nem címzettje, az abban foglaltak a szakszervezet jogait, kötelezettségeit nem érintik. Kereshetőségi jog hiányában a szakszervezet egyedi munkáltatói intézkedés (munkáltatói utasítás) érvénytelensége tárgyában nem indíthat pert.

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes teljes keresetét elutasította.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Rendkívüli munkavégzés és a többiek – szakmai szemmel
2019. január 23.

Rendkívüli munkavégzés és a többiek – szakmai szemmel

A munka törvénykönyvének módosítása szakmailag több szempontból indokolható, sok esetben tisztább jogi helyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a fejekben sok minden összekeveredik, ami nem segíti a tisztán szakmai megközelítést – mondta lapunknak adott interjújában dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd.

Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.