Napi negyven euró fix, fizetési késedelemkor

Szerző:
Dátum: 2015. február 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ptk. 6:155. §-a  a fizetési késedelem   esetére különös szankciókat állapít meg, érdemes alkalmazni.


A jogszabályhely szerint ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.