Négyszemközt a III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia előadóival – Portré Dr. Csorba Gergelyről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia közelgő kezdetének apropóján a rendezvény egyik előadójával, Dr. Csorba Gergely verseny-közgazdasági szakértővel, az Infrapont partnerével beszélgettünk.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia közelgő kezdetének apropóján a rendezvény egyik előadójával, Dr. Csorba Gergely verseny-közgazdasági szakértővel, az Infrapont partnerével beszélgettünk.

Miért pont a közgazdász hivatást, s azon belül miért éppen a jelenlegi fő munkakörét választotta?

Emlékeim szerint azért választottam az akkori Közgázt, mert a társadalmi rendszerek működéséről akartam tanulni. Aztán az egyetemen a piaci és stratégiai viselkedés modelljei érdekeltek leginkább, és ezzel kezdtem részletesebben foglalkozni. 2006 óta dolgozom közgazdasági tanácsadóként, főként versenyjogi területeken, először a Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdászaként, majd 2012 óta az Infrapont versenypolitikai területének vezetőjeként. Bármennyire is más a közszolgálati és a piaci szféra, a fő feladat ugyanaz: jogi és policy döntésekhez kell közgazdasági és stratégiai elemzéseket adni, ami számomra egy nagyon vonzó munkakör volt és szerencsére maradt is máig.

Miért vonzó az Ön számára a versenyszféra és a versenyjog területe?

A versenyjogban és a „verseny-közgazdaságtanban” egy viszonylag röviden megfogalmazott keretet kell kreatívan alkalmazni számos iparágra és problémára. Ez egyszerre jelent állandó szellemi kihívást és változatosságot, ami miatt ez a terület hosszútávon is vonzó tudott maradni számomra.

Ha ki kellene emelnie pályájából három sarokpontot, melyek lennének azok?

A fő sarokpontok számomra az új környezetek voltak, ahol mindig sikerült egy új csapat kiépítésében részt vennem, amelyben eredményesen tudtunk működni az akkori intézményi környezetben. Az első 2001-ben volt, amikor a Toulouse-i Egyetemen igazán megtaláltam a kutatási témámat. Utána itthon csatlakoztam a Közép-Európai Egyetem (CEU) PhD-programjához, ahol ez sikerült megvalósítani. A második, mind közül a legjelentősebb esemény, amikor a GVH elnöke, Nagy Zoltán bizalmat szavazott abban, hogy alakítsuk ki, hogyan lehet részletes közgazdasági elemzésekkel megalapozottabbá tenni a versenyhivatali döntéshozatalt, amely egy új fejlemény volt akkor. A harmadik pedig az Infraponthoz való csatlakozás és a részvétel a versenypolitikai tanácsadás piaci szolgáltatásként történő felfutásában, ahol pedig az ügyvédekkel és a nagyvállalatokkal kellett megtalálni a közös hangot, ez szerencsére elég sok sikerrel valósult meg.

Miben látja a Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia jelentőségét?

A konferencia meglátásom szerint jól koncentrál az éppen aktuális versenyjogi témák bemutatására, érdekes és hasznos tartalmakat kínál a széles hallgatóság számára, a versenyjogra nem specializált jogászoktól kezdve, egészen a hozzám hasonló érdeklődésű közgazdászokig.

Mivel tölti szívesen a szabadidejét? Van-e valamilyen hobbija?

Nagyon szeretem a stratégiai társasjátékokat. Attól függően, hogy éppen mire van lehetőségem, falakat, sziklát vagy hegyeket mászok, maga a természet, ez a mozgásforma és az ezekhez társuló közösség kapcsol ki talán a legjobban.

Dr. Csorba Gergellyel személyesen is találkozhatnak, amennyiben 2019. november 19-én részt vesznek a III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencián a Hilton Budapest City-ben! A rendezvény további előadóiról, az előadásokról, illetve a regisztrációról bővebb információkat találnak ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.