Nem adta ki a közérdekű adatokat az ITM

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH megállapította, hogy az ITM jogsértést követett el, amikor általánosságban hivatkozott a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozására és nem adta ki azokat a kérelmező részére.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: NAIH) írt levelében a bejelentő azt kifogásolta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) nem teljeskörűen teljesítette a 2020. évben benyújtott és elbírált Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (a továbbiakban: OTKA) pályázatokkal kapcsolatos adatigénylését.

Az ITM kizárólag azokat a pályázati sorrendet tükröző pályázatcím listákat adta át, amik a minisztérium döntését tükrözik.

A kérelmező kérte ezen kívül azoknak a szakértőknek a listáját, akik az elbírálási folyamatban az egyes bizottságok számára ténylegesen írtak szakértői véleményeket, valamint a javasolt sorrendet tükröző pályázatcím listákat, amit az egyes bizottságok az OTKA főkuratóriuma elé terjesztettek.

Ezekre vonatkozóan az ITM a NAIH-nak küldött válaszában kifejtette, hogy azok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelésében vannak, amelyet a NAIH elfogadott.

Az adatigénylés 3. pontjában a bejelentő azt a javasolt sorrendet tükröző pályázatcím listát kérte, amelyet az OTKA főkuratóriuma az ITM elé terjesztett. Az ITM a kért adatok nyilvánosságának korlátozását az adatigénylőnek küldött levelében az Infotv. 27. § (6) bekezdésére hivatkozva azzal indokolta, hogy megismerésük az ITM jövőbeni törvényes feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A NAIH az ITM-től többször is annak részletes kifejtését kérte, hogy az igényelt adatok nyilvánossága hogyan akadályozná az ITM működését a már elbírált vagy a jövőben elbírálandó pályázatok kapcsán. Az ITM azonban válaszát nem támasztotta alá részletes indoklással, csak arra hivatkozott, hogy a kért adatok azért nem adhatók ki, mert az ITM jövőbeni törvényes feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné, valamint a jövőbeni eljárások tisztaságát veszélyeztetné, ha a szakértői csoportok tagjainak egyéni, vagy kollektív szakmai véleménye nyilvános diszkusszió tárgyát képezné. Az adatigénylő nem kérte a szakértői csoportok tagjainak egyéni véleményét. A javasolt sorrendet tükröző pályázatcím lista tekinthető a szakértői csoportok kollektív szakmai véleményének. Az ITM azonban nem fejtette ki, hogy a jövőbeni eljárások tisztaságát pontosan hogyan veszélyeztetné az, ha az adatigénylő által kért, javasolt sorrendet tükröző pályázatcím lista nyilvános diszkusszió tárgyát képezné.

A NAIH álláspontja szerint az ITM azon rövid magyarázata, amely szerint a szakértői csoportok kollektív szakmai véleményéről kialakuló nyilvános diszkusszió a jövőbeni eljárások tisztaságát veszélyeztetné nem elegendő az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján történő nyilvánosság-korlátozás igazolásához. Az Alkotmánybíróság, a bíróságok és a NAIH gyakorlata is következetes abban, hogy a „nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül1”. Az ITM azonban nem bizonyította részletesen és pontosan, hogy az adatigénylő által kért javasolt sorrendet tükröző pályázatcím listák nyilvános megvitatása hogyan vezetne a jövőbeni eljárások tisztaságának veszélyeztetéséhez.

A bejelentő adatigénylésének 5. pontjában azokat a leveleket, feljegyzéseket és értekezleti jegyzőkönyveket is kérte, amelyek közrejátszottak abban, hogy az ITM döntését tükröző pályázati címlista nem egyezik meg az OTKA főkuratóriuma által az ITM elé terjesztett pályázati címlistával. A NAIH kérte ezen dokumentumok megküldését a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében, az ITM azonban ennek a kérésnek nem tett eleget. Kifejtette ugyanakkor, hogy a napi operatív munkával járó belső levelezések megismerése az ITM jövőbeni törvényes feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, és ezzel együtt az ott dolgozóknak a döntések előkészítése során történő szabad véleménykifejtését, valamint a munka hatékonyságát veszélyeztetné. Az Infotv. 27. § (6) bekezdésének idézésén túl azonban nem támasztotta alá állításait az ITM.

Az ITM válaszában hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI.24.) AB határozatára, amely kifejti, hogy „az akaratnyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik”. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságnak azt a több határozatában is megnyilvánuló következetes gyakorlatát sem lehet figyelmen kívül hagyni, amely szerint részletesen és pontosan meg kell indokolni, hogy hogyan lehetetlenítené el az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát a kért adat – és nem teljes dokumentum – nyilvánossága.

Az ITM nem vitatta, hogy a kért, de ki nem adott adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Annak bemutatása, hogy a vizsgált ügyben a kért adatok nyilvános diszkussziója hogyan vezetne a jövőbeni eljárások tisztaságának veszélyeztetéséhez azért is lett volna különösen fontos, mert a közügyek megvitatása a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlását valósítja meg, amely az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint éppen, hogy az átláthatóságot, a közügyek visszaélés és részrehajlás nélküli intézését biztosítja. A véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának az alapja pedig a közérdekű adatok rendelkezésre bocsátása.

A bíróságok gyakorlata is azt támasztja alá, hogy a pályáztatási eljárások során kezelt adatokról a döntések megszületését követően nem lehet általánosságban kimondani, hogy nyilvánosságuk a jövőbeni eljárások tisztaságát veszélyeztetné. A Kúria Pfv.IV.21.498/2013/5. sz. ítéletében az állami földhaszonbérlet-pályázatokra vonatkozó adatok nyilvánosságáról ugyanis azt állapította meg, hogy mivel a pályázatok értékelési szempontjai objektívek, következetesek és azokhoz a szempontokhoz a döntést hozó szerv a jövőben is ragaszkodni kíván, „az alperes által következetesnek deklarált előkészítési tevékenység megismerése az alperes tevékenységét érdemben nem befolyásolja, sőt az alperes működésébe vetett közbizalom erősítésére is alkalmas lehet”, ezért a döntés-előkészítésre való hivatkozást nem fogadta el az adatkiadási igény megtagadására. Ezzel az ítéletével a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék 70.P.23.379/2012. sz. ítéletét, amely úgy foglalt állást, hogy „mindenképpen feltételezni kell az alperes pályáztatási és szerződéskötési tevékenységével kapcsolatban a megfelelő szakmaiságot, jogszerűséget és következetességet. […] Ebből következően a pályázatok elbírálása, előkészítése, múltbeli módszerének megismerése nem vezethet az alperes működésének befolyásolásához. Önmagában az a körülmény, hogy bizonyos személyek vagy körök kritizálják az alperesi eljárásokat, nem veszélyezteti az alperes szerint is következetes döntés-előkészítő álláspont szabad kifejtését”.

Ameddig tehát nem sikerül ennek ellenkezőjét bizonyítani – ahogyan a jelen ügyben is –, addig az ITM eljárásáról kialakuló nyilvános diszkusszió az adatigénylés teljesítését kellene, hogy alátámassza, hiszen a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlása – amelynek alapja az információ – az átláthatóság és a közügyek tisztaságának követelményét juttatja érvényre. A NAIH osztja a Kúria álláspontját abban, hogy amennyiben objektív szempontok szerint és következetesen születtek és fognak születni a döntések, akkor azok nyilvános megvitatása nem befolyásolhatja hátrányosan a döntéshozatalt.

A NAIH felszólítására küldött válaszában az ITM a kért adatok nyilvánossága korlátozásának további indokaként előadta, hogy a pályázatcímek jelentős hányadánál a cím által behatárolt kutatási irányból vagy a címben foglalt kulcsszavakból egyértelműen beazonosítható a pályázat benyújtójának személye. A rangsorokat tükröző pályázatcím listák közzététele így számos esetben a pályázatot benyújtó kutatókról tesz közzé olyan információkat, amelyekkel – például egy rangsor végi helyezés esetén – egyes pályázók személye kerül méltatlan helyzetbe szűkebb vagy szélesebb szakmai körök előtt.

A NAIH ugyanakkor megállapította, hogy az ITM az adatigénylésnek azon részét teljesítette, amely azokra a sorrendet tükröző pályázatcím listákra vonatkozott, amelyek az ITM döntését tükrözik. Ezeken a listákon szerepeltek a sikertelen pályázatok is, tehát már nyilvános a pályázati címek – beleértve a sikertelen pályázatokat is – teljes köre, ezért a bejelentő által kért lista kiadásának nem lehet akadálya a nem nyertes pályázók személyes adatainak védelme, hiszen a sikertelen pályázatok címeit az ITM maga adta ki az adatigénylőnek.

Azok a levelek, feljegyzések és értekezleti jegyzőkönyvek is közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, amelyek közrejátszottak abban, hogy az ITM döntését tükröző pályázati címlista nem egyezik meg az OTKA főkuratóriuma által az ITM elé terjesztett pályázati címlistával. Annak ellenére, hogy a kért dokumentumokban szereplő adatok az ITM – az OTKA főkuratóriuma által javasolt sorrend megváltoztatására vonatkozó – döntésének megalapozását szolgálták, nem automatikus a nyilvánosság korlátozásának lehetősége. Dokumentumonként meg kellett volna indokolni, hogy az adott dokumentumból melyek azok az adatok, amelyek nyilvánossága ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát és az adott adat nyilvánossága hogyan vezetne erre az eredményre.

A NAIH álláspontja szerint amennyiben azon adatok nyilvánosságát korlátozzák, amelyek a pályázatok elbírálásának módszerére, az elbírálás szempontjaira, valamint a nyertes pályázatok értékelésére vonatkoznak, nem teljesülhet a közpénzek kezelésének átláthatóságára vonatkozó, Alaptörvényben lefektetett alapelv.

Azonban jelen esetben a kért adatok nyilvánosságához azért is fűződik jelentős közérdek, mert az OTKA főkuratóriuma által javasolt sorrend – ezáltal a szokásos eljárásrend – megváltoztatása a közvéleményt és a tudományos közösséget is élénken foglalkoztatta, és a kért adatok az eljárás átláthatóságának nélkülözhetetlen forrásai jelen pályázati eljárásban, különös tekintettel az értekezletek jegyzőkönyveire. A NAIH ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a döntés megalapozására szolgáló dokumentumokból csak a pályázatok elbírálásának módszerére, az elbírálás szempontjaira, valamint a nyertes pályázatok értékelésére vonatkozó adatokat kell kiadni, és azok közül is csak azokat, amelyek az OTKA főkuratóriuma által javasolt sorrendtől való eltéréseket magyarázzák.

Mindezekre tekintettel a NAIH megállapította, hogy az ITM megsértette a bejelentő közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát, amikor nem bocsátotta rendelkezésére azt a javasolt sorrendet tükröző pályázatcím listát, amelyet az OTKA főkuratóriuma az ITM elé terjesztett, továbbá a kért levelek, feljegyzések és értekezleti jegyzőkönyvek azon részeit, amelyek a pályázatok elbírálásának módszerére, az elbírálás szempontjaira, valamint a nyertes pályázatok értékelésére vonatkozó adatokat tartalmazzák.

(naih.hu)

---