Nem jogellenes a választási plakátok villanyoszlopon való elhelyezése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Választási plakátok villanyoszlopon történő elhelyezése nem sérti a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, így emiatt jogsértés megállapítására és az attól való eltiltásra nem kerülhet sor – állapította meg a Kúria 2014. március 17-ei döntésében.


Az ügy előzménye

A magánszemély beadványozó 2014. március 5. napján kifogást nyújtott be, amiért Berettyóújfaluban a kérelmező választási plakátjai a villanyoszlopon kerültek elhelyezésre. Az erről készített fényképek alapján a Hajdú-Bihar Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (továbbiakban:  OEVB) megállapította, hogy a képviselőjelölt plakátjának elhelyezése sérti a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések, közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, így magatartása a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjába (választás tisztasága, rendeltetésszerű joggyakorlás) ütközik. Az OEVB a beadványozó kifogásának helyt adva megállapította a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

 A kérelmező fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottság a 2014. március 12-én elutasította. Határozatában hivatkozott arra, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) értelmében nem lehet reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezni, függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el [12. § (3b) bekezdés], továbbá arra, hogy a Rendelet 3. § (2) bekezdésének a) pontjában rögzített tilalom (jogellenes azon reklám célú berendezés a kihelyezés időpontjától függetlenül, amely közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon került elhelyezésre) a Rendelet 1. §-a miatt a választási plakátokra is vonatkozik.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmező  bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében előadta, hogy a Kkt. 12. § (3b) bekezdésének és a Rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjának a választási bizottságok általi értelmezése nincs összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadsághoz való joggal, továbbá a XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert választhatóság jogának gyakorlásával. Álláspontja szerint a választási plakát elhelyezése a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog védett gyakorlása körébe esik. A plakátok elhelyezésével kapcsolatban pedig a Ve. 144. §-a zárt szabályrendszert alkot, így a választási plakátokra csak az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a kérelmező felülvizsgálati kérelmét. A Ve. 144. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ez a korlátozásnélküliség áll összhangban ugyanis azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [1/2013. (I. 7.) AB határozat], és hogy a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [39/2002. (IX. 25.) és 60/2003. (XI. 26.) AB határozat].
A Kúria egyetértett a kérelmezőnek a Ve. zárt szabályrendszerére vonatkozó megállapításaival, és megállapította, hogy a választási plakát elhelyezésével kapcsolatban a választási szervek a Ve. 144. §-ának való megfelelést vizsgálhatják csak, a közúti közlekedési szabályokat, illetve a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

 

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és az egyes előadásokra jelentkezés itt

A Ve. 144. §-ban a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátok a következők:

(4) bekezdés: az egyes építményeken való plakátelhelyezéshez nélkülözhetetlen tulajdonosi, bérlői, vagyonkezelői hozzájárulás szükségességéről,
(5) bekezdés: a meghatározott célú, így műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból indokolt közterületeken érvényesülő önkormányzati rendeleti tilalomról,
(6) bekezdés: az önálló hirdető-berendezés és óriásplakát elhelyezéséhez kapcsolódó közterület-használatra vonatkozó szabályok alkalmazásáról,
(7) bekezdés: tiltja a plakátok egymást eltakaró, fedő kihelyezését és előírja, hogy a plakát károkozás nélkül eltávolítható legyen.

A Kúria álláspontja szerint, mivel a Kkt. 12. § (3b) bekezdése a reklám célú berendezések esetében tiltja a villanyoszlopon való elhelyezést, így az nem vonatkozhat a Ve. 144. §-a szerinti választási plakátra. A Rendelet vonatkozásában pedig kiemeli, hogy bár az 1. §, amely a fogalmi kört rögzíti, a Rendelet hatálya alá vonja a választási plakátot, minderre azonban úgy kerül sor, hogy ezt a Ve. 144. §-a (4)-(7) bekezdései nem teszik lehetővé. A Rendeletbeli szabályozás pedig nem ronthatja le a korlátozás nélküli elhelyezést. Megjegyzi továbbá, hogy a Rendelet 1. §-a szerinti szabályozás alkotmányossági vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, így azt a Kúria nem ítéli meg.

A vizsgálat eredményeként a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, és a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta, a beadványozó kifogását pedig elutasította.

Az ismertetett döntés (Kvk.II.37.307/2014/3. számú határozat) a Kúria honlapján jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. november 11.

Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások – mítosz és valóság

„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.