Nem számolható el a gépjárműadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingó vagyontárgyak megszerzésével szemben elszámolható költségek körét a jogszabály pontosan meghatározza, ezek közé sem a gépjárműadó, sem a műszaki vizsga nem sorolható be – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A felperes gépjárművek értékesítésével foglalkozott, azonban az ingó értékesítésből származó jövedelmét nem vallotta be. Az adóhatósági ellenőrzés során sem az értékesítésből származó bevételeit, sem pedig a szerzéssel összefüggő kiadásait nem tudta teljes körűen igazolni. A bevételek és kiadások kalkulálása során a hatóság a felperesnél a 2004., 2005. és 2006. években fedezethiányt mutatott ki, így terhére 5 183 613 Ft adóhiány került megállapításra, amely után 2 591 806 Ft adóbírságot és 2 433 776 Ft késedelmi pótlékot szabott ki a hatóság.

A bírósági eljárás

A bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy gépjármű vételével és tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatosan a vagyonszerzési illeték, az okmánycserékhez, forgalmi engedély, törzskönyv cseréjéhez kapcsolódó eljárási díjak, az eredetiségvizsgálat költsége, valamint a gépjárművekhez kapcsolódó rendszámcserék költségei olyan jogszabály által kötelezően előírt költségtételek, amelyek szükségszerűen felmerülnek a gépjárművek vásárlásakor, így ezek figyelembevételére mindig lehetőség van. Ezt azonban az adóhatóság elmulasztotta. Szintén elszámolható költségnek tekintette a felperes által fizetendő gépjárműadót. A bíróság az adóhatóságot emiatt új eljárás lefolytatására kötelezte, amely során figyelembe kell vennie a gépjármű beszerzésekhez és eladáshoz kapcsolódó kiadások és jövedelmek tekintetében, illetve a felmerült igazolt költségek vonatkozásában a perbeli bizonyítékokat.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A bíróság döntése ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az adóhatóság szerint a jogerős ítélet téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a felperesi kimutatások és nyilatkozatok alapján kötelezte az alperest a perben nem igazolt költségek további vizsgálatára, illetve tévedett akkor is, amikor az elszámolható kiadások körét a gépjárműadóra is kiterjesztette. Hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadó törvény (Szja.) pontosan meghatározza az elszámolható igazolt költségek körét [58. § (3) bekezdés a)–c) pont], valamint rögzíti, hogy a megszerzésre fordított összeg milyen úton, formában igazolható [58. § (4) bekezdés]. Ilyen dokumentumokkal a felperes viszont nem rendelkezett, csupán nyilatkozatokat tett. Az alperes álláspontja szerint abból, hogy ismert a jogszabály alapján a gépjárművekre fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke, még nem következik, hogy a felperes ezen összegeket gépjármű-átírási illeték címén meg is fizette. Ugyanezt mondta a többi felmerülő költség kapcsán is, véleménye szerint a felperes ezeknél sem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A gépjárműadó költségként történő elszámolásával kapcsolatban pedig ennek az Szja. alapján megállapítható kizártságát hangsúlyozta.

A Kúria megállapításai

A Kúria az elsőfokú bírósággal szemben egyetértett az alperessel a felperes által elszámolható költségek körében. Az Szja. ugyanis kógens szabályként mondja ki, hogy az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, így a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy az Szja. pontosan meghatározza azt is, hogy a költségek igazolására milyen bizonylat használhatóak fel, és mivel a felperes ilyen bizonylatokat nem nyújtott be, csupán kimutatást készített az általa felmerült költségekről, azt nem lehet az Szja.-nak megfelelőként értékelni.

Azt a Kúria sem vitatta, hogy a jogszabályból az egyes gépjárművekre fizetendő vagyonszerzési illeték összege pontosan megállapítható, de egyetértett azzal, hogy a befizetési bizonylatok nélkül az már nem állapítható meg, hogy a felperes a befizetési kötelezettségének ténylegesen eleget tett-e. A Kúria álláspontja szerint ilyen eljárásokban csak és kizárólag a ténylegesen felmerült és igazolt költségek vehetők figyelembe. Az önmagukban álló, semmivel alá nem támasztott, nem ellenőrizhető, ennél fogva kétséget kizáró bizonyítéknak nem minősülő adózói nyilatkozatot igazolt költségként nem lehet elfogadni.

Mivel a Kúria álláspontja szerint a gépjárműadó és a műszaki vizsgadíj semmiképpen sem tekinthető a bevételszerző tevékenység folytatásával összefüggő költségnek, és az ilyen költségek az Szja. (3. melléklet V. fejezet 1. pont) jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadásoknak tekinti, így a felperes gépjárműadóra vonatkozó költségei kiadásként nem vehetőek figyelembe.

Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes kereseti kérelmét elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.I.35.693/2013/4.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/12. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.