Nemi erkölcs elleni bűncselekmények régen és ma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az 1978. évi IV. törvényhez (a továbbiakban: 1978-as Btk.) képest a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) lényeges változásokat eszközölt – mint már a fejezet címében is utal – rá a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel nem csak a nemi erkölcs védelme, hanem a nemi önrendelkezés és a nemi szabadság védelme is előtérbe kerül.


Új fogalmak, új tényállások
A 2012-es új törvény a régi törvényhez képest fogalmakat vált fel újabb fogalmakkal és tényállásokat von össze, nevez át és hoz létre újakat.

Erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak helyett a szexuális erőszak tényállását hozza be, a megrontás helyett a szexuális visszaélés, tiltott pornográf felvétellel visszaélés helyett gyermekpornográfia található a Btk.-ban.
Új fogalmat vezet be, a szexuális cselekményt, mely a közösülést és a fajtalanságot is magába foglalja.

A fajtalanság – egyébként elavult – fogalmát végleg kivezeti a jogalkotó. Az 1978-as Btk. a homoszexualitást nevezte fajtalanságnak („a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő magatartás, mely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére irányul”), mely a természet elleni fajtalanság tényállásában jelent meg. E tényállás alkotmányellenességét a 37/2002. (IX. 4.) AB határozat mondta ki.

Szexuális kényszerítés
Az 1978-as Btk. szerint az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak, akkor büntetendő, ha az elkövető valamilyen erőszakot vagy az élet vagy testi épség elleni fenyegetést alkalmaz. A Btk. szexuális kényszerítésnek azt minősíti, ha nem kvalifikált fenyegetéssel valósul meg az aktus. Ez a kényszerítés felölel minden olyan magatartást, amely alkalmas arra, hogy a sértett ellenállását megtörje.

Tipikus esete az ilyen cselekménynek, amikor az elkövető a sértettről készült erotikus képekkel „zsarolja” a sértettet, miszerint ha a sértett nem létesít vele szexuális kapcsolatot, akkor a képeket felteszi a Facebook oldalára vagy emailban elküldi az ismerőseinek, mellyel nyilvános megszégyenítésnek teszi ki őt. Az ilyen ún. nemi zsarolásnak szab határt az újonnan bevezetett tényállás.

Szexuális erőszak
A szexuális erőszak tényállásában olvad össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak. A hatályos törvényben a 12. életévet be nem töltött személyt a jogalkotó már nem veszi automatikusan védekezésre képtelen állapotúnak, hanem a 197. § (2) bekezdésében külön nevesíti a sértett 12. életévét. Védekezésre képtelennek azt kell tekinteni, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes az ellenállás kifejtésére. Ezen törvényi tényállás sem tesz már különbéget fajtalanság és közösülés között, hanem kizárólag szexuális cselekményről beszél, mely magába foglalja a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő magatartást, mely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére szolgál vagy arra irányul.

Szexuális visszaélés
A megrontás tényállását váltja fel a szexuális visszaélés törvényi tényállása, melyben az egyik lényeges változás, hogy a 14. életévét, de a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére is el lehet követni abban az esetben, ha az elkövető a sértettel fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve végez vele szexuális cselekményt. A szexuális visszaélés elkövetésekor a sértett beleegyezésén alapuló szexuális kapcsolat valósul meg, azonban előfordul, hogy a sértett azért egyezik bele a szexuális cselekménybe, mert fél az elkövetőtől, annak ellenére, hogy erőszakot az nem alkalmaz. Ilyen hatalmi, befolyási viszony lehet például a tanár-diák kapcsolat. Lényeges változás, hogy csak a 18. életévét betöltött személy követheti el a bűncselekményt.  

Gyermekpornográfia
Az új törvény a tiltott pornográf felvétellel való visszaélést gyermekpornográfia elnevezésre változtatta, ami szembe megy a nemzetközi gyakorlattal, miszerint a gyermek és a pornó szavakat a „15 gyerek pornót néz” mondatban lehet elképzelni, „gyermekpornóként” legfeljebb bulvársajtóban jelenik meg. A nemzetközi együttműködés során is a „child abuse material” (CAM) szóösszetételt használják, és mind az Europolnál mind az Interpolnál rossz néven veszik a „child pornograpy” kifejezés használatát.

Összegzés
A Büntető Törvénykönyv újrakodifikálása során – mint látni lehet – a szexuális bűncselekmények is lényeges változáson mentek keresztül. Ennek oka az volt, hogy az utóbbi évtizedekben az intimitáshoz és a szexualitáshoz való társadalmi hozzáállás lényegesen megváltozott, melyet az 1978-as törvény csak kisebb változtatásokkal próbált követni. Számos civil szervezet is sürgette a változásokat mind a gyermekek védelme mind pedig a szexuális önrendelkezési jog vonatkozásában. Mindezek vezettek el végül a hatályos Btk. már említett rendelkezéseihez, változásaihoz.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. november 11.

Munkaviszonyban létrehozott szellemi alkotások – mítosz és valóság

„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.