Nyári munka: az iskolaszövetkezetben nem jár szabadság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár a jövő félévi tandíjra, akár egy nyári fesztivál ottalvós jegyére való megkeresése a cél, a „diákszövetkezeteken” keresztül széles választéka érhető el a nyári munkáknak. A jogalkotó ráadásul gáláns közteher-kedvezményekkel a foglalkoztatókat is érdekeltté teszi a diákmunkások alkalmazásában.


A szerződéskötés – inkább kétszer, mint egyszer sem

Ha a diák kiválasztotta a számára szimpatikus szövetkezetet, a felek első körben egy keretszerződést kötnek egymással. Bár a munka törvénykönyve ezt a megállapodást munkaszerződésnek tekinti, lényegében nem több egy regisztrációs lap kitöltésénél. Ez a keret-munkaszerződés csak azt rögzíti, hogy a diák milyen jellegű feladatokat vállal majd, illetve a díjazás mértékét is csak orientáló jelleggel adja meg.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban csak nappali tagozatos diák, illetve hallgató állhat. Elvileg nem akadály, ha a hallgatói/tanulói jogviszony szünetel, ám mivel a foglalkoztatók így számos közteher-kedvezménytől elesnek, a passzív félévű hallgatónak kisebb esélye van az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavégzésre.

A „hagyományos” munkaszerződésnek megfelelő megállapodás akkor születik meg, ha konkrét munkavégzésre kerül sor. Ez a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló formában történik. A diák ugyanis a szövetkezettel áll jogviszonyban, de a munkavégzésre nem magánál a szövetkezetnél kerül sor, hanem egy harmadik félnél, akivel a szövetkezet egy bizonyos feladat ellátására (pl. szórólaposztás, árufeltöltés, stb.) polgári jogi szerződést köt. Ez a szerződés arra is feljogosítja ezt a harmadik felet, hogy az iskolaszövetkezet által delegált diákmunkásokat utasítsa, a munkavégzésüket ellenőrizze, stb.

Ha tehát az iskolaszövetkezet talált munkát egy külső foglalkoztatónál a diák számára, a keret-szerződés alapján egy újabb szerződést köt a diákkal, amelyben már pontosan rögzítik az alapbért, az ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét és időtartamát. A keret-munkaszerződés határozott időre szól és a teljes tanulmányok idejét lefedheti, így végig megfelelő keretét adhatja az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzésnek. Az iskolaszövetkezeti munkaviszony tehát több konkrét munkavégzést, változatos feladatokat foglalhat magában.

Két munkáltató, egy jogviszony

A diákmunkással tehát két munkáltató áll kapcsolatban. Az iskolaszövetkezettel kell megkötni a munkaszerződést, így a szövetkezet jogosult azt módosítani, vagy megszüntetni is. A tényleges foglalkoztatásért viszont a harmadik fél felel. Mivel a munkavállalónak utasítást adhat, ezért bizonyos körben munkáltatói kötelezettségei is vannak. Így a tényleges foglalkoztatást felügyelő munkáltató felelős a munkavédelmi kötelezettségekért, vagy a munkaidő és pihenőidő szabályainak betartásáért.

A munkabért az iskolaszövetkezet fizeti a diáknak. Fontos azonban, hogy a legalapvetőbb munkafeltételek, köztük a munkabér vonatkozásában a diákmunkás egyenlő bánásmódra jogosult az őt ténylegesen foglalkoztató harmadik fél saját munkavállalóival. Ha tehát a diákmunkás egyenlő értékű munkát végez tényleges foglalkoztatója saját munkavállalójával, úgy díjazásukban sem tehető különbség.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.