Nyári munka: az iskolaszövetkezetben nem jár szabadság

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. június 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár a jövő félévi tandíjra, akár egy nyári fesztivál ottalvós jegyére való megkeresése a cél, a „diákszövetkezeteken” keresztül széles választéka érhető el a nyári munkáknak. A jogalkotó ráadásul gáláns közteher-kedvezményekkel a foglalkoztatókat is érdekeltté teszi a diákmunkások alkalmazásában.


A szerződéskötés – inkább kétszer, mint egyszer sem

Ha a diák kiválasztotta a számára szimpatikus szövetkezetet, a felek első körben egy keretszerződést kötnek egymással. Bár a munka törvénykönyve ezt a megállapodást munkaszerződésnek tekinti, lényegében nem több egy regisztrációs lap kitöltésénél. Ez a keret-munkaszerződés csak azt rögzíti, hogy a diák milyen jellegű feladatokat vállal majd, illetve a díjazás mértékét is csak orientáló jelleggel adja meg.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban csak nappali tagozatos diák, illetve hallgató állhat. Elvileg nem akadály, ha a hallgatói/tanulói jogviszony szünetel, ám mivel a foglalkoztatók így számos közteher-kedvezménytől elesnek, a passzív félévű hallgatónak kisebb esélye van az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavégzésre.

A „hagyományos” munkaszerződésnek megfelelő megállapodás akkor születik meg, ha konkrét munkavégzésre kerül sor. Ez a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló formában történik. A diák ugyanis a szövetkezettel áll jogviszonyban, de a munkavégzésre nem magánál a szövetkezetnél kerül sor, hanem egy harmadik félnél, akivel a szövetkezet egy bizonyos feladat ellátására (pl. szórólaposztás, árufeltöltés, stb.) polgári jogi szerződést köt. Ez a szerződés arra is feljogosítja ezt a harmadik felet, hogy az iskolaszövetkezet által delegált diákmunkásokat utasítsa, a munkavégzésüket ellenőrizze, stb.

Ha tehát az iskolaszövetkezet talált munkát egy külső foglalkoztatónál a diák számára, a keret-szerződés alapján egy újabb szerződést köt a diákkal, amelyben már pontosan rögzítik az alapbért, az ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét és időtartamát. A keret-munkaszerződés határozott időre szól és a teljes tanulmányok idejét lefedheti, így végig megfelelő keretét adhatja az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzésnek. Az iskolaszövetkezeti munkaviszony tehát több konkrét munkavégzést, változatos feladatokat foglalhat magában.

Két munkáltató, egy jogviszony

A diákmunkással tehát két munkáltató áll kapcsolatban. Az iskolaszövetkezettel kell megkötni a munkaszerződést, így a szövetkezet jogosult azt módosítani, vagy megszüntetni is. A tényleges foglalkoztatásért viszont a harmadik fél felel. Mivel a munkavállalónak utasítást adhat, ezért bizonyos körben munkáltatói kötelezettségei is vannak. Így a tényleges foglalkoztatást felügyelő munkáltató felelős a munkavédelmi kötelezettségekért, vagy a munkaidő és pihenőidő szabályainak betartásáért.

A munkabért az iskolaszövetkezet fizeti a diáknak. Fontos azonban, hogy a legalapvetőbb munkafeltételek, köztük a munkabér vonatkozásában a diákmunkás egyenlő bánásmódra jogosult az őt ténylegesen foglalkoztató harmadik fél saját munkavállalóival. Ha tehát a diákmunkás egyenlő értékű munkát végez tényleges foglalkoztatója saját munkavállalójával, úgy díjazásukban sem tehető különbség.

Kapcsolódó cikkek:


Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás
2019. december 11.

Adatvédelmi reggeli: Negyedik felvonás

December 3-án rendezték meg a Mezzo Music Restaurantban a negyedik adatvédelmi reggelit, amelyen az ARB Privacy Consulting Kft. ügyvezetője dr. Révész Balázs mellett, dr. Majsa Ágnes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Engedélyezési és Incidensbejelentési Főosztályának vizsgálója, valamint Szöllősi Tibor a LegalITLab Kft. ügyvezetője tartott előadást.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait
2019. december 10.

AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait

Az Alkotmánybíróság a párttámogatás visszafizetésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét
2019. december 9.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/194–197. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a bírósági joggyakorlat újdonságai közül válogattunk.