Azok a pedagógusok, akik önkéntesen kívántak a minősítési eljárás sikeres eredménye folytán magasabb fokozatba kerülni, nem számolhattak a döntésük meghozatalakor azzal a következménnyel, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a minősítési eljárás sikertelensége miatt, mint azok, akik nem jelentkeztek ilyen minősítési eljárásra.
Idén második alkalommal került megrendezésre a Jogászdíj pályázat, mellyel a Wolters Kluwer Kft. évről évre a jogásztársadalom kiemelkedő képviselőit szeretné elismerésben részesíteni.
A 2013. évi V. törvény III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A tanulmány a nyilvánosság és a cégnyilvánosság felől közelítve érvel amellett, hogy a Ptk. 3:4. §-ban foglalt szabály előremutató változtatás, és milyen funkciót tölthetnek be a társasági jogban. A Kúria és az Alkotmánybíróság részvénykönyvhöz kapcsolódó döntésein keresztül mutatjuk be azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem térhetnek el a társaság tagjai a társasági szerződésben.
Magyarország kormánya tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.
Az új Pp. legjelentősebb és legtöbbet emlegetett újítása a kétosztatú perszerkezet bevezetése. A kétosztatúság azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárás két részből fog állni: egy perfelvételi és egy érdemi tárgyalási szakból. Az előbbiben kell előadni a jogi álláspontot, megtenni a releváns tényállításokat és megjelölni a tényelőadást alátámasztó bizonyítékokat, míg az utóbbiban történik a bizonyítás felvétele és a jogvita eldöntése.
A kormány tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.
Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a nyomozás új szerepét és az eljárási szakaszok egymáshoz való viszonyát ismertetjük. A törvény a vádirat legalapvetőbb tartalmi elemeit az érdemi elbírálás körébe emeli, így a jogbiztonság érdekében a vádló felelősségét erősíti, ugyanakkor az egyazon cselekmény miatti ismételt vádemelések lehetőségét megszünteti. Az új Be. strukturális jelentőségű újítása a bíróság tényállás-tisztázási kötelezettségének újragondolása.
Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket ismertetjük. Az új kódexben a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban érdemi változás látszólag nem történt, de ha jobban megnézzük az új szabályokat, akkor ez a kijelentés felülvizsgálatra szorul.
Sorozatunkban ezúttal a vagyont biztosító kényszerintézkedéseket vesszük górcső alá, így megállapítható: az új Be. az eljárás hatékonysága és gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy a vádemelés előtt az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelhesse a zár alá vételt, például abban az esetben, ha a zár alá vétel tárgyának az értéke a százmillió forintot nem haladja meg.
Sorozatunkban ezúttal a sértett jogait és kötelezettségeit vesszük górcső alá az új büntetőeljárási törvény elemzésekor. Ha az elfogadott kódexet a korábbi tervezetekkel összehasonlítjuk, látjuk, hogy a sértett fogalmának meghatározása már a Be.-javaslatban szűkült. Az új törvényben a hatályos Be.-hez képest végül ugyan valamivel tágabb lett, de alapjaiban nem változott.
