Szakma

2017. december 15.

Szellemi tulajdonjogok a házasságban

A házasság intézményének átalakulása annak jogi tartalmát is érinti. Az alkotó személyiségéhez szorosan kötődő szerzői jogban való részesülés a házastárs számára legfeljebb öröklés útján lehetséges, az élők közti viszonyokban legfeljebb a házastársi viszony fennállása idején esedékes díjakban részesedhet: a szerzői jogi rendszer nem lép ki az általános elvei köréből. Bár ez méltánytalannak tűnhet, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek finomhangolják a törvényi szabályokat. A házassági vagyonjog, valamint az általános öröklési jog és a szerzői jog szabályainak egymásra vetítése nehézségekkel is jár, ami felvetheti segítő részletszabályok bevezetésének szükségességét.

2017. december 15.

Személyiségi jogok az egészségügyben

Az alábbi tanulmány célja, hogy – az egészségügyi jogviszony alanyainak bemutatása után – megvizsgálja az emberi méltósághoz, a magánélethez, a diszkriminációmentes elbánáshoz és a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését az egészségügyben.

2017. december 15.

Vakrandi a GDPR-ral?

A cikk eredeti címe „A magyar adatvédelmi jog reformja érdeklődés hiányában elmarad?” lett volna, de az első betűk leírása után jött a hír, hogy a kormány munkacsoport felállításáról döntött azzal a céllal, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatos ágazati reformjavaslatokat becsatornázza. Ez a lépés mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ágazati adatkezelési szabályok reformja tekintetében eddig érdemleges előrelépés nem történt.

2017. december 15.

Helytállási kötelezettség kezesség és az engedményezés alapján

A kezességen és az engedményezésen alapuló helytállási kötelezettség tartalma nem azonos. Az engedményező a kötelezett szolgáltatásáért köteles helytállni, így ha nem áll fenn, vagy a kötelezettel szemben nem behajtható az engedményezett követelés, köteles az engedményesnek teljesíteni – a Kúria eseti döntése.

2017. december 10.

Jogszabályfigyelő 2017 – 49. hét

Alábbi cikkünkben a 2017/202–206. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai  közül válogattunk, kitérve egy korábban megjelent módosítással kapcsolatos gyakorlati kérdésre is.

2017. december 9.

AB: nem végez keresőtevékenységet, aki szünetelteti a vállalkozói tevékenységét

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdésének a 2016. április 30-ig hatályban volt 4. pontja alaptörvény-ellenes volt, ezért az a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.  A határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária.

2017. december 9.

AB: nem híresztelés a sajtótájékoztatón elhangzott valótlan tények puszta közvetítése

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelmény, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária.

 

2017. december 8.

Bizalomvesztés a múlt miatt

A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető – a Kúria eseti döntése.