Szakma

A Kishatárforgalmi Egyezmény értelmezése

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. február 5.
Rovat:

Kishatárforgalmi engedély: a folyamatos három hónapos tartózkodást a határon való ki- és belépés megszakítja – a Kúria értelmezte a magyar-ukrán kishatárforgalmi egyezményt. Azt is kimondta, a tartózkodás minden egyes megszakítása után újabb 3 hónapos tartózkodási jog illeti meg a polgárt. A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ átlépése pedig minden esetben a tartózkodás megszakításának minősül.

Törvény a szervezeten belüli visszaélések ellen

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. február 4.
Rovat:

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének (whistleblowing) kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is egyértelműbb a szabályozás – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. Az ügyvédi iroda szakértői szerint a whistleblowing szabályozás sikere azon múlik, hogy a munkáltatók milyen tényleges tartalommal töltik meg a törvény adta lehetőségeket.

Az embercsempészet a belső határokon is megvalósulhat

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. február 3.
Rovat:

Aki érvényes, államhatár átlépésére jogosító úti okmánnyal nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgárnak segítséget nyújt más schengeni tagállamba való beutazáshoz, attól függetlenül elköveti az embercsempészés bűntettét, hogy ezen a belső határon van-e határellenőrzés – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.

Változnak a kereskedelemi tevékenység feltételei

Szerző: dr. Orcsik Judit
Dátum: 2014. február 3.
Rovat:

Idéntől konkrétabbá és egyes esetekben szigorúbbá válnak a vasúti étkezőkocsikban, a repülőkön vagy épp a távolsági buszon folytatott árusítás feltételei, például a vásárlók számára látható helyen kell feltüntetni a kereskedő nevét és székhelyét is. Ha pedig termékforgalmazás az utazásszervezés célja, akkor januártól már ennek a helyét és időpontját is kötelezően be kell jelenteni az illetékes jegyzőnél, aki erről tájékoztatja a fogyasztóvédelmi felügyelőséget.

Hogyan kell adózni az internetes eladások után?

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. január 31.
Rovat:

A Kúria jogegységi határozatában a Vaterán és más internetes kereskedéssel foglalkozó oldalakon keresztül értékesített ingóságokra vonatkozó adózási szabályok értelmezésérhez ad iránymutatást.

Bírság jár, ha a székhelyen nincs cégtábla

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. január 30.
Rovat:

A székhely cégtáblával történő megjelölésének kötelezettsége a céggel való akadálytalan kapcsolat létesítését szolgálja. Nem törvényes a cég működése, ha a székhely megjelölése nem utal egyértelműen elérhetőségére és nem biztosítja maradéktalanul a számára való kézbesítést – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla egy eseti döntésében.

Versenytilalmi megállapodás kötése

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. január 29.
Rovat:

Tegyük fel, hogy egy kft-ben – melynek 50 százalékban tulajdonosa voltam a férjemmel való válás előtt – volt egy kolléganőm. Egy hónap próbaidő után nem hosszabbította meg a szerződését. Azóta is velem dolgozik, mert áthoztam őt egy bt-be. Aláírattunk vele a kft-ben egy olyan korlátozó szerződést, hogy ha máshová menne dolgozni, mit nem tehet meg. (2 évig nem mehet hasonló céghez, titoktartás.) Mire kell odafigyelnem ezzel a szerződéssel kapcsolatban?

A bíró sem tévedhetetlen – Hozzászólás

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. január 28.
Rovat:

Az alábbiakban Szabó Lajos nyugdíjas, volt ügyvéd hozzászólását közöljük, melyet A bíró sem tévedhetetlen címmel rendezett szakmai beszélgetésnek az Ügyvédvilág januári számában megjelent összefoglalójához készített. A gyémántdiplomás jogász pályafutása során az igazságszolgáltatás több oldalán – ügyész, jogtanácsos, ügyvéd – e témakörben szerzett tapasztalatait szándékozik közreadni.

A bíró sem tévedhetetlen – I. rész

Szerző: Szávuly Aranka
Dátum: 2014. január 26.
Rovat:

A polgári eljárás talán legérzékenyebb pontjaként is aposztrofált hatályon kívül helyezés ma Magyarországon a jogorvoslati kérelemmel érintett ítéletek körülbelül nyolc százalékát teszi ki. Sok ez, vagy kevés? Melyek a leggyakoribb hatályon kívül helyezési okok, és legfőképp, hogyan kerülhetőek el? A hatályon kívül helyezések gyakorlatáról és kommunikációs kérdéseiről beszélgettünk dr. Molnár Ambrussal, a Kúria Polgári Kollégiumának megbízott tanácselnökével.