Jogszabályfigyelő 2017 – 50. hét
Alábbi cikkünkben a 2017/207–213. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2017/207–213. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A házasság intézményének átalakulása annak jogi tartalmát is érinti. Az alkotó személyiségéhez szorosan kötődő szerzői jogban való részesülés a házastárs számára legfeljebb öröklés útján lehetséges, az élők közti viszonyokban legfeljebb a házastársi viszony fennállása idején esedékes díjakban részesedhet: a szerzői jogi rendszer nem lép ki az általános elvei köréből. Bár ez méltánytalannak tűnhet, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek finomhangolják a törvényi szabályokat. A házassági vagyonjog, valamint az általános öröklési jog és a szerzői jog szabályainak egymásra vetítése nehézségekkel is jár, ami felvetheti segítő részletszabályok bevezetésének szükségességét.
Az alábbi tanulmány célja, hogy – az egészségügyi jogviszony alanyainak bemutatása után – megvizsgálja az emberi méltósághoz, a magánélethez, a diszkriminációmentes elbánáshoz és a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését az egészségügyben.
A cikk eredeti címe „A magyar adatvédelmi jog reformja érdeklődés hiányában elmarad?” lett volna, de az első betűk leírása után jött a hír, hogy a kormány munkacsoport felállításáról döntött azzal a céllal, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatos ágazati reformjavaslatokat becsatornázza. Ez a lépés mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ágazati adatkezelési szabályok reformja tekintetében eddig érdemleges előrelépés nem történt.
A kezességen és az engedményezésen alapuló helytállási kötelezettség tartalma nem azonos. Az engedményező a kötelezett szolgáltatásáért köteles helytállni, így ha nem áll fenn, vagy a kötelezettel szemben nem behajtható az engedményezett követelés, köteles az engedményesnek teljesíteni – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást fűzött.
Alábbi cikkünkben a 2017/202–206. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk, kitérve egy korábban megjelent módosítással kapcsolatos gyakorlati kérdésre is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdésének a 2016. április 30-ig hatályban volt 4. pontja alaptörvény-ellenes volt, ezért az a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelmény, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária.
A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető – a Kúria eseti döntése.