Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes volt és a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet 2016. december 31-éig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja.
Alábbi cikkünkben a 2017/184-187. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.513/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint nem helytálló az indítványozóknak ama állítása, hogy a bíróságok nem vették figyelembe a bizonyítási indítványukat, így a kifogásolt bírósági eljárások nem sértették a tisztességes eljárás elvét.
Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése – a Kúria eseti döntése.
A kormány az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint az Európai uniós kötelezettségeknek megfelelően jövő áprilistól kívánja bevezetni az elektronikus közbeszerzési rendszert.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.342/2016/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, így a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, főként a honos növény- és állatfajok – védelme, fenntartása és megvalósítása a jövő nemzedékek számára veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. A döntéshez Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (Ndtv.) 2. § (1) bekezdése és 7/H. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 461. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt. Az AB szerint nem sérti a jogállamiság elvét, ha az ismeretlen kábítószerekre a jogalkotó absztrakt mércét használ. A támadott Btk.-rendelkezés megfogalmazás-módja nem gátja annak, hogy a jogalkotó által részletesen meg nem határozott fogalmakat a jogalkalmazók – figyelemmel a természettudományos megalapozást szolgáló szakvéleményekben foglaltakra – tartalommal töltsék ki, illetve értelmezzék.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. A döntéshez Balsai István és Dienes-Oehm Egon csatoltak különvéleményt.
