Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése – a Kúria eseti döntése.
A kormány az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint az Európai uniós kötelezettségeknek megfelelően jövő áprilistól kívánja bevezetni az elektronikus közbeszerzési rendszert.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.342/2016/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, így a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, főként a honos növény- és állatfajok – védelme, fenntartása és megvalósítása a jövő nemzedékek számára veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. A döntéshez Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (Ndtv.) 2. § (1) bekezdése és 7/H. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 461. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt. Az AB szerint nem sérti a jogállamiság elvét, ha az ismeretlen kábítószerekre a jogalkotó absztrakt mércét használ. A támadott Btk.-rendelkezés megfogalmazás-módja nem gátja annak, hogy a jogalkotó által részletesen meg nem határozott fogalmakat a jogalkalmazók – figyelemmel a természettudományos megalapozást szolgáló szakvéleményekben foglaltakra – tartalommal töltsék ki, illetve értelmezzék.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. A döntéshez Balsai István és Dienes-Oehm Egon csatoltak különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 2013. január 1. és 2014. december 31. között hatályos 43. § (4) bekezdése és a Kúria Kfv.VI.35.051/2016/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
A kormány a váltójog egységes hazai szabályrendszerének érvényesítése érdekében törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely a tervek szerint 2018. január 1-től hatályba lép. A Javaslat rendelkezik többek között a váltóperek szabályairól, módosítja a váltódíj mértékét és a fizetés valamint a kiállítás helyét is pontosítja.
A kormány Parlament elé terjesztett javaslata szerint az üzleti titok védelme kikerül a Ptk. rendelkezései közül és egy új jogszabályban biztosítják azt, amely részletesen kidolgozott, átlátható formában tartalmazza az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozást és növeli az üzleti titok jogintézménye által érintett szektorok hatékonyságát, ezzel ösztönzi az innovációs tevékenységet is.
