Az egyenlő bánásmód megsértésének egyik sarkalatos területe a munkajog világa, ahol a társadalom különböző csoportjai válhatnak a megkülönböztetés alanyaivá. Cikksorozatunk harmadik része az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértésével kapcsolatos szabályokra, bírósági gyakorlatra tér ki.
A kényszergyógykezelés elrendelését nem alapozhatja meg garázdaság bűncselekményének az elkövetése, még akkor sem, ha az személy elleni erőszakos magatartással történik, mivel a Btk.-nak a személy elleni erőszakos bűncselekményeket taxatíven meghatározó rendelkezése a törvény egészére irányadó, és ebben a garázdaság nem szerepel – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Zalaegerszegi Törvényszék bűnügyi költséggel kapcsolatos végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Alábbi cikkünkben a 2017/123–124. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Nem minősül elkésettnek a határidő utolsó napján, a hivatali idő végét követően elektronikus úton benyújtott fellebbezés – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság elutasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 75. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességét állító bírói kezdeményezést.
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla rágalmazás tárgyú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt.
Alábbi cikkünkben a 2017/120–122. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A testi épséghez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége a sérülés gyógytartamának. Az elszenvedett nem vagyoni hátrány jellegét a nem vagyoni kártérítés mértékének meghatározásakor kell értékelni – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria adóbírsággal kapcsolatos ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint bár a konkrét adóügyben támadott bírósági jogértelmezés kétségtelenül megkülönböztetést jelent, de nem minősül alaptörvény-ellenes diszkriminációnak, mivel a megkülönböztetett jogalanyokat nem azok sérülékenysége, kiszolgáltatottsága, kirekesztettsége, személyiségének lényegét meghatározó alaptulajdonsága, identitása miatt éri, illetve ilyen kirekesztő hatást nem eredményez. A döntéshez Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást csatoltak.
