Jogszabályfigyelő 2017 – 24. hét
Alábbi cikkünkben a 2017/88-92. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a készülő jogszabálytervezetek közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2017/88-92. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a készülő jogszabálytervezetek közül válogattunk.
A büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásával okozott nem vagyoni hátrány kiküszöbölése iránti igényt valamely személyhez fűződő jog megsértésének igazolása alapozhatja meg. Az eljárás észszerű időt meghaladó elhúzódása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért – a Kúria eseti döntése.
A Ket. úgy értelmezte az általánosságot, hogy mindenre szabályt alkotott, és attól lesz általános, hogy minden részletet lefed benne. De hiába állítanak ki kétmillió személyi igazolványt, amely az összes hatósági ügyhöz képest nagyon nagy szám, ettől még a személyigazolvány kiállításának szabályai nem lesznek általánosak.
A felsőoktatási törvény elfogadott módosításával kapcsolatban Jakab András, Sólyom László, Lévai Miklós és Szente Zoltán amicus curiae levelet írtak az Alkotmánybírósághoz és a törvénymódosítás ex tunc hatállyal való megsemmisítésére tettek javaslatot.
Mivel az Ákr. hatályba lépését követően indult, valamint a megismételt közigazgatási eljárásokban már az új jogszabályt kell alkalmazni, és az általános szabály 24 órás, 8, illetve 60 napos ügyintézési határidőt enged a hatóságnak, indokolt a döntésekre vonatkozó legfontosabb szabályok mielőbbi megismerése.
Az Európai Unió Bírósága meghatározó jelentőségű ítélete arról, hogy nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e egy olyan egyéb internetes oldalakra vagy helyekre mutató hiperlink elhelyezése, amelyeken a jogosultak engedélye nélkül feltöltött olyan művek jelennek meg, amelyekhez a felhasználó a hiperlinkre történő egyetlen kattintással elér.
2017. július 1-ével több ponton is módosut a csődtörvény. A cikk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat mutatja be.
Alábbi cikkünkben a 2017/82-87. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.
Az élettársi közös vagyon megosztásának nem feltétele, hogy a felek a perben valamennyi közös vagyonukba tartozó ingó vagyontárgy megosztását és az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérjék. Amennyiben a felek nem kívánnak igényt érvényesíteni az élettársi közös vagyonukba nem tartozó, csak közös tulajdonukban álló ingatlanukkal kapcsolatban, ez nem gátolhatja az élettársi közös vagyonba tartozó vagyontárgyak és követelések megosztását.
Több alapjogi kérdésben is fontos időszakába léphet a bírói jogalkalmazás, hiszen az ítélkezés egyik sarokpontjává válhat az öt éve hatályos Alaptörvény és más fontos törvények közötti jogösszevetés, abból következően pedig a jogösszeütközések tisztázása. A jövőben tehát bátrabban kell alkalmazni az alapjogi szempontokat az ítélkezésben. Az egyik ilyen közérdekű kérdés lehet a gyülekezési jog bírói korlátozása olyan alaptörvényi indoklással, miszerint a bejelentett demonstrációs cél nincs összhangban a jogállami követelményekkel. A másik „közismert, jellegzetes” példa pedig a rendőrfotók sajtóközlésének régóta húzódó ellentétes megítélése, amelynek rendezése csak akkor történhet meg, ha az AB elvégezi a Ptk. vonatkozó részének normakontrollját. Ez utóbbiban konkrét beadvány még nem született, de folyamatban van a kérdés szakmai megoldása – hangzott el a Kúria minapi sajtó-háttérbeszélgetésén.