Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolása mellett elutasította a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 7/A. § (3) bekezdése ellen benyújtott bírói kezdeményezést, megállapítva: a bértábla szerinti illetménycsökkenést nem védi a tulajdonhoz fűződő alapjog.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését. Az AB szerint ugyan a jogorvoslati határidőt megjelölő téves hatósági tájékoztatás önmagában nem jelentheti azt, hogy emiatt a jogorvoslathoz való jog ab ovo sérülne, ám az előtte folyamatban lévő egyedi ügy körülményeinek vizsgálata során a testület juthat olyan következtetésre, hogy az említett téves hatósági tájékoztatás alkalmas a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmének előidézésére.
Alábbi cikkünkben a 2017/56–57. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2014. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 7/B. §-át. A döntéshez Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelmény megfogalmazása mellett elutasította az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 43. § (1), (2), (3) és (4) bekezdéseinek megsemmisítését kérő bírói kezdeményezést. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, valamint Balsai István, Czine Ágnes, Salamon László és Szabó Marcel különvéleményt csatoltak.
Közösségi sérelem esetén a közösség tagja abban az esetben jogosult személyiségi jogi jogsértés miatti igényérvényesítésre, ha az a személyisége lényegét érintő, a Ptk.-ban nevesített csoportot képző tulajdonság miatt éri – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2017/7-9. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Budapest Környéki Törvényszék és a Kúria ítéleteit támadó alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András csatoltak párhuzamos indokolást.
Tanulmányunknak elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a jogalkotással okozott kárért való felelősség kapcsán mennyiben tartható fenn az eddigi, a belső joggal kapcsolatosan alapvetően elutasító bírói gyakorlat. Vizsgálatunk alapján arra az eredményre jutottunk, hogy az állami immunitás tana melletti érvek nem kellően megalapozottak, és a polgári bíróságok részére adott a kellő jogszabályi felhatalmazás ahhoz, hogy az államot egy esetleges alkotmányos normakontrolltól függetlenül marasztalják a jogalkotással okozott károkért.
Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) több paragrafusát megsemmisíteni kérő indítványozók panaszait. A döntéshez Pokol Béla és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.
