Jogszabályfigyelő 2017 – 14. hét
Alábbi cikkünkben néhány fontos jogszabálytervezetet ismertetünk, miután a 2017/49–52. számú Magyar Közlönyök anyagai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg.
Szakma
Kártérítés sérült gyermek ápolásáért
A sérült gyermek ápolásával, gondozásával felmerült tevékenység miatt érvényesített kárigény elbírálása során abból kell kiindulni, hogy a gondozást végző hozzátartozó ténylegesen milyen munkát lát el, és nem abból, hogy az ehhez szükséges képesítéssel rendelkezik-e – a Kúria eseti döntése.
Mediációval a harmonikus házasság/párkapcsolat eléréséért
Amikor nem tudjuk megoldani házastársi konfliktusainkat, nem tudunk megfelelően kommunikálni egymással, de mégis szeretnénk javítani a kettőnk közötti kapcsolaton, vágyunk a harmonikus és boldog házasságra, akkor a mediáció olyan technikákat képes a kezünkbe adni, aminek segítségével a házasság jó irányba vihető tovább. Ugyanis épp azokat a fontos fordulópontokat tudja segíteni, amelyek egy házasság lételemét képezik.
Átszervezés – A hátrányos megkülönböztetés tilalma, avagy ki menjen, ki maradjon?
Jóllehet a munkáltatók Magyarországon nagy szabadsággal rendelkeznek üzleti szervezetük kialakításával, így a munkaviszonyok esetleges megszüntetésével kapcsolatban, ám a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előíró szabályok e szabadság fontos korlátait jelentik. Az esetleges diszkriminatív elbocsátás megállapításáról pedig – a munkáltatót terhelő bizonyítási teher mellett – a bíróság dönthet. Igaz, a bírói gyakorlat a hátrányos megkülönbözetésen alapuló igényeket csak a nyilvánvaló esetekben ítéli meg.
A munkáltatói ellenőrzések jogalapja: az érdekmérlegelés
A Jogászvilág néhány hónappal ezelőtt többrészes cikksorozatban foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. novemberében kiadott, a munkahelyi adatkezelésekről szóló tájékoztatójával. Az egyes munkáltatói ellenőrzésre vonatkozó adatvédelmi követelmények részletes bemutatása mellett ugyanolyan fontos annak meghatározása is, hogy mi a munkáltatói ellenőrzés, mint adatkezelés jogalapja, vagyis milyen jogszabályi rendelkezés alapján végezhet ellenőrzést a munkáltató. A munkáltatói ellenőrzés ugyanis akkor lesz maradéktalanul jogszerű, ha a munkáltató megfelelő jogalappal rendelkezik az adatkezeléshez, és teljesíti ezen jogalappal kapcsolatos adatvédelmi követelményeket.
GPS- és a biometrikus rendszerek munka közben – VI.
A GPS-rendszer alkalmazása esetén – mint más munkáltatói ellenőrzéseknél is – szintén a munkáltatói jogos érdek lesz az adatkezelés jogalapja, ennek megfelelően a munkáltatónak el kell végeznie az érdekmérlegelés tesztjét a bevezetés előtt. Egy másik kérdés a biometrikus rendszerek használata: természetesen vannak esetek, amikor ez az adatkezelő jogszerű érdekét szolgálja. Ez utóbbi azonban csak akkor áll fenn, ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy az érdeke objektív módon magasabb rendű az érintett ama jogánál, hogy ne vegyék fel egy biometrikus rendszerbe.
Korlátozott megfigyelés – V.
A célhoz kötött adatkezelés elvéből fakadóan munkahelyen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni elsődlegesen a személy- és vagyonvédelmi törvényben elismert célokból lehet, illetve a rögzített felvételek is e célokból használhatóak fel. Ha a munkáltatók más célból szeretnék alkalmazni a kamerás megfigyelést, akkor igazolniuk kell azt a jogos érdeket, amely szükségessé teszi a kamera alkalmazását.
Előélet és munkahelyi alkalmasság – IV.
A munkavállalókkal szemben kizárólag kétféle alkalmassági vizsgálat alkalmazható: egyrészt az, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, másrészt az, amely ugyan nincs ily módon előírva, de amelyre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükség van. A hatósági erkölcsi bizonyítvány célja pedig az, hogy a munkavállaló a munkáltató előtt erkölcsi alkalmasságát az adott munkakörrel kapcsolatosan igazolja. De ennek is megvannak a keretei.
Álláspályázat és a magán-munkaközvetítés – III.
A pályázati anyagok kezelésével kapcsolatban figyelembe kell venni a speciális jogszabályi rendelkezéseket is.
Adattovábbítás külföldre – II.
A Hatósághoz gyakran fordulnak több országban is képviselettel rendelkező, multinacionális társaságok azzal a kérdéssel, hogy van-e lehetőség a cégen belül munkavállalók személyes adatainak továbbítására, és amennyiben igen, milyen szabályok is vonatkoznak az adattovábbításra.