Szakma

Portréinterjú Borbély Zoltánnal – II. rész

Szerző: Szávuly Aranka
Dátum: 2014. január 15.
Rovat:

Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.

AB kontra Kúria – avagy az „őrizetlen” önkormányzatok

Szerző: Ars Boni jogi folyóirat - Rokob Balázs
Dátum: 2014. január 15.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság e hatáskörének elvétele, s a Kúriának történt átadása miatt egyelőre felemás képet mutat a helyi önkormányzati döntések, rendeletek feletti alkotmányos kontroll intézményes biztosítása. Problémát okozhat például a Kúrián belül létrehozott háromtagú Önkormányzati Tanács és az Alkotmánybíróság viszonyának nem megfelelő tisztázása; 2012. január 1-jétől ugyanis a helyhatósági döntések jogszabály-ellenesség miatti utólagos felülvizsgálata ügyében már az Önkormányzati Tanács jár el, ám ha csak és kizárólag alaptörvény-ellenesség lép fel, az arra jogosultak továbbra is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak normakontrollért. Szükség lenne egy különálló közigazgatási perrendtartásra, amelyben az eljárásjogi problémákat rendezni lehetne.

Portréinterjú Borbély Zoltánnal – I. rész

Szerző: Szávuly Aranka
Dátum: 2014. január 15.
Rovat:

Eredetileg orvos akart lenni, de édesapja javaslatára mégis a jogot választotta. Közben volt rendőrségi rajzoló, és elvégezte az első magyar sportriporter-iskolát is. Sokáig kettős életet élt a bírósági munka és a televízió között ingázva, ezt az ügyészség és tizenhárom év szóvivői munka követte. Közlekedési szakjogász, aki finnül is folyékonyan beszél, sajtó- és médiajogot oktat. Legutóbb három évet töltött a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, amelytől a jogi pálya miatt köszönt el. Jövőről, majdnem elbukott felvételiről, a móri ügy tanulságairól és a szóvivői lét tragikumáról beszélgettünk. És még nagyon sok másról is.

Jóhírnév sérelme bírósági beadványban

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. január 14.
Rovat:

Hivatalos eljárás során az eljáró hatóságnak benyújtott, nyilvánosságra nem került beadvány tartalma a jóhírnév sérelmét nem alapozhatja meg – állapította meg a Pécsi Ítélőtábla egy eseti döntésében.

Lassan, de hódít az on-line pereskedés

Szerző: Serfőző Melinda
Dátum: 2014. január 14.
Rovat:

Már egy éve van lehetőség a bíróságok és az ügyfelek közötti elektronikus kommunikációra Magyarországon. Bár az Országos Bírósági Hivatal pontos adatokkal nem szolgált, tájékoztatása szerint az e-perek és az elektronikus úton érkező beadványok száma folyamatosan nő. Ez pedig még inkább így lesz a jövőben, hiszen 2015. július 1-étől jelentősen bővül az e-kapcsolattartás lehetősége, illetve azt kiterjesztik a járásbíróságokra is.

Új Ptk. és a Sporttörvény

Szerző: Ügyvédvilága.hu
Dátum: 2014. január 14.
Rovat:

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvényt is módosítja. A módosítás egyik újítása szerint a jogvitákban eljárhat a Sport Állandó Választottbíróság amelynek eljárása az alapszabályban – a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül – is kiköthető.

Fizet a portál?

Szerző: Nádori Péter
Dátum: 2014. január 9.
Rovat:

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2013 októberében az úgynevezett Delfi-ügyben megjelent ítélete, amely megállapította: nem sérti a véleménynyilvánítási szabadság európai garanciáit az az észt bírósági döntés, amely egy internetes portált kötelezett kártérítésre az ott megjelent egyik cikkhez fűzött, jóhírnévsértő felhasználói hozzászólásokért. A strasbourgi határozat érvelése jelentős párhuzamokat mutat egy hasonló ügyben született, 2012-es Kúria-döntéssel. Ennek fényében is meglepő, hogy olyan, friss hazai ítélet is ismertté vált, ami nem fogadja el ezeket az érveket.