Az Ítélőtábla ítéletében leírta, hogy színlelt szerződésről akkor beszélhetünk, ha a felek szerződéses nyilatkozatot annak ellenére tesznek, hogy valós ügyleti szándékuk nincs, vagy az – a kinyilvánítottól eltérően – részben vagy egészben másra irányul.
A civil szervezeteket érintő legfontosabb jogszabályi változásokról dr. Antal Veronika bírósági titkárral, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Szabályozási és Fejlesztési Osztályának munkatársával beszélgettünk.
A másodfokú bírósági eljárásban főszabályként megmarad a teljes körű felülbírálat, a harmadfokú eljárásnál a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkül, csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül a teljes körű felülbírálat.
A kórház kártérítési felelősségét megalapozza, ha olyan leletet készít, amely alkalmatlansága folytán nem ad alapot arra következtetésre, hogy a betegnek jó- vagy rosszindulatú daganatos megbetegedése van, és ezért a szükséges terápia megkezdésére késedelemmel kerül sor, ami a gyógyulás esélyét csökkentette – a Kúria eseti döntése.
Az új Ptk. Családjogi Könyve alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A bíróság – a gyermek érdekében – ezt akkor fogja kezdeményezni, ha a felek konfliktusa oly mértékű, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni.
Alábbi cikkünkben a 2017/29-31. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságát dolgoztuk fel.
Az elkövető anyagi jogi, a terhelt eljárásjogi kategória. A büntethetőség elévülését pedig nem a terhelt ellen, hanem az elkövető ellen foganatosított büntetőeljárási cselekmény szakítja félbe – a Kúria eseti döntése.
A cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. § (1) bekezdése alapján a vezető tisztségviselőkkel szemben az eltiltást alkalmazta, mert a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszűnést követően került sor, amely felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
A válási mediáció lényege, ha a felek nem akarják bíróság elé tárni a házasság megromlásának okait, akkor a Ptk. által felsorolt kérdések mindegyikében meg kell egyezniük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. A válási mediáció alkalmával a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a közvetítő segítségével feloldják, s ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindketten nyertessé válnak.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasította a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdés d) pontja és 91. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.556/2015/24. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Juhász Imre csatolt párhuzamos indokolást.
