Szakma

2017. február 21.

A kényszerintézkedések új rendszere

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) közigazgatási és társadalmi egyeztetésre került szövegében a kényszerintézkedések (köztük a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések) kérdése a várakozásoknak megfelelően nagy érdeklődést váltott ki. A vitákon a probléma jellemzően két – egymással összefüggő – síkon, szakmai és alapelvi kérdésként is megjelent.

2017. február 20.

Jogszabályfigyelő 2017 – 7. hét

Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/21-24. számú Magyar Közlönyök anyagai között közérdeklődésre számot tartó újdonság nem szerepelt, a hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakkal kapcsolatos információkat szeretnénk megosztani az olvasóinkkal.

2017. február 20.

A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésébe foglalt előreláthatósági korlát szabályának tényállási elemeiről

Az előreláthatósági korlát szabályának lényege könnyen összegezhető akként, hogy a szerződésszegő csak a szerződéskötéskor előrelátható károkat tartozik megtéríteni. Kérdés ugyanakkor, hogy mikor, milyen körülmények között mondható egy adott kárfajtáról, kártípusról, hogy az a szerződéskötéskor előrelátható volt. A szerző[1] tanulmányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előreláthatósági korlátjának szabályát – a miniszteri indokolásra is tekintettel – tényállási elemei alapján elemzi, külön figyelemmel az előreláthatósági korlát jogpolitikai céljaira, illetve a common law gyakorlatára.[2]

2017. február 19.

AB: újra terítéken a rendőrképmások ügye

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria rendőrképmás-ügyben hozott ítéletét. E vonatkozásban az AB-nek ez már nem az első elmarasztaló döntése, ezúttal azonban hangsúlyosabban fogalmazott a testület: jóllehet a bíróságoknak továbbra is teljes az igazságszolgáltatási hatalma, ám ennek során nem hagyhatják figyelmen kívül, nem alkalmazhatják szelektíven vagy megszorítóan az Alaptörvény egyes rendelkezéseit, illetve azok kötelező erővel bíró alkotmánybírósági értelmezését. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó és Szalay Péter párhuzamos indokolást, míg Pokol Béla, Dienes-Oehm Egon és Czine Ágnes különvéleményt fogalmazott meg.

2017. február 17.

Mikor függesztik fel a polgári pert?

Annak eldöntése, hogy a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik-e, nem a Btk.-ban írt valamely törvényi tényállás fennálltától függ. A polgári per eldöntésének ezért nem előzetes kérdése, ha büntetőeljárás is folyamatban van, az eljárás felfüggesztésének ezen az alapon nincs helye. Önmagában célszerűségi okok – például okirati bizonyítékok beszerzése, tanúk meghallgatása a polgári perrel párhuzamosan folyó büntetőeljárásban – akkor sem adhatnak alapot a tárgyalás felfüggesztésére, ha a polgári perbeli tényálláshoz ezek adalékként szolgálhatnak.

2017. február 16.

Jön az új nemzetközi magánjogi törvény!

Új szabályok várhatóak a jogválasztás, a személyes jog, a gondnokság és más védelmi intézkedések, a személyhez fűződő jogok, a csalárd kapcsolás, a fizetésképtelenségi eljárás és a választottbírósági megállapodás terén is.

2017. február 15.

Szerelmesek napja után szerelmesek bosszúja

Elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet az intim tartalmak nyilvánosságra hozatala, azonban nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni, és nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel.

 

2017. február 15.

Enyhültek a fúziós eljárások adminisztratív terhei

A versenytörvény legfrissebb módosításaihoz kapcsolódóan (amelyekről itt írtunk) a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már közzé is tette új fúziós űrlapját és az összefonódás-vizsgálati eljárással kapcsolatos új közleményeit. A GVH emellett 2017. január 25-én konzultációt tartott a Magyar Versenyjogi Egyesület (MVE) részvételével, ahol az új szabályozással kapcsolatos legfőbb kérdéseket tisztázta.

2017. február 15.

15 évi jogtalan építkezés és a nem vagyoni kár

A felperesek „együttesen” érvényesített nem vagyoni kártérítés iránti igénye nem értelmezhető. A károsultaknak külön-külön kell megjelölniük és értékelniük a személyhez fűződő jogsérelmet és a kiküszöbölésére alkalmas kárpótlást – a Kúria eseti döntése.