Mindenki a tökéletes meglepetést keresi. A karácsonyi ünnep örömébe ugyanakkor nem egyszer ürüm vegyül. Gyakran megesik, hogy két ugyanolyan könyv kerül a fa alá, a gondosan kiválasztott blúz túl kicsi lesz vagy épp a játékautó kereke törik ki néhány órás használatot követően. Cikkemben azokat a kérdéseket veszem sorra, amelyek a fogyasztókban a hibás, illetve a nem tetsző, méretproblémás, felesleges ajándékokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülnek.
„Alkotmánybíróként elsősorban a jogtörténeti vonatkozású döntésekben tudok leginkább közreműködni, a jogtörténet alkotmányvívmányainak az értelmezésében, de természetesen minden olyan területen, amit az AB-n rám szignálnak, a tudásom legjavát fogom nyújtani és igyekszem jó döntéseket hozni” – fogalmaz lapunknak adott interjújában a frissen alkotmánybíróvá kinevezett dr. habil Horváth Attila jogtörténész, az ELTE és a PPKE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékeinek egyetemi docense, az NKE intézetvetője, aki az ELTE-n osztotta meg gondolatait eddigi pályafutásáról, AB-munkájáról.
Alábbi cikkünkben a 194-205. számú Magyar Közlönyök legfontosabb, széles körű szakmai érdeklődésre számot tartó újdonságait foglaljuk össze.
A Ptk. kihirdetése óta foglalkoztatja az érintett gyakorló jogászokat, hogy a vadászható állat által okozott károkért való felelősség rendjében milyen változásokat hozott a 6:563. §-nak az 1959-es Ptk.-ban nem szabályozott rendelkezése, és a mentesülési lehetőségek mennyiben változtak azáltal, hogy a korábban alkalmazott, fokozott veszéllyel járó tevékenységi kör fogalmának a helyébe az ellenőrzési kör fogalma lépett.
Telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen ott lakik-e. A Kúria által már megsemmisített, illetve törvényellenessé nyilvánított önkormányzati rendelet vonatkozásában ismételt eljárásban alkalmazási tilalom elrendelésére kerülhet sor bírói kezdeményezés esetén, a törvényellenesség megállapítására (megsemmisítésére) irányuló eljárás és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárás adott esetben elválhat – a Kúria eseti döntése a 2016-ban már 9 önkormányzatnál is vizsgált telekadó kérdésben.
Az év végi bértárgyalások megkezdődésével fontos áttekinteni, mire érdemes ügyelni a kollektív szerződések megszövegezésénél. A kollektív szerződést kötő felek nagy szabadságot élveznek, és sok esetben felülírhatják a törvényi szabályokat, ám ez a szabadság nagy felelősséggel is jár. A hibásan megírt megállapodás mindkét félnek sok gondot okozhat. Lássuk tehát a leggyakoribb hibákat, amelyeket célszerű elkerülni!
Az új büntetőeljárási kódex (új Be.) közigazgatási egyeztetésének lezárultával, a kormány döntését várva, az Országgyűléshez történő benyújtás előtt itt az ideje összefoglalni az új Be. legfontosabb újításait (előrebocsátva természetesen, hogy a politikai döntéshozó fórumok akár nagyobb lélegzetű módosítást is eszközölhetnek a szövegen.)
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja terjedelmes összefoglaló véleményben fogalmazta meg az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos aktuális bírói gyakorlatot és a kifejtette álláspontját a bírói gyakorlat egységesség érdekében. Cikkünk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállítását valamint az ingatlan-nyilvántartási hatóság regisztratív szerepét és az okiratok nyilvánvaló érvénytelenségének esetkörével kapcsolatos álláspontját ismertettük.
Írásunk második részében az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságával, közhitelességével, az ingatlan-nyilvántartási rangsorral, az okirati elvvel és a jogcímmel kapcsolatosan kialakult bírói gyakorlatot mutatjuk be.
Alábbi cikkünkben a 182-186. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Alábbi cikkünkben a 178-181. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
