Jogszabályfigyelő 45. hét
Alábbi cikkünkben a 170-174. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Alábbi cikkünkben a 170-174. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
A mai társadalomban egyre nagyobb figyelmet kap a gyermekkel való kapcsolattartás, illetve főként annak olyan irányú szabályozása, amely elősegíti működőképességét és megvalósulásának érvényre juttatását. Ennek fő oka, hogy a szülő és gyermek együttélésének hiányában a családi kapcsolat fennmaradásának egyetlen biztosítéka magában a kapcsolattartásban rejlik.
„Büszkék vagyunk arra sikerre, amit a kongresszussal elértünk. Világhírű előadóművészek teljesítményét ismerik el és ünneplik olyan hosszantartó tapssal, mint amekkorát a Pesti Vigadóban tartott elegáns gálavacsorán és a záróünnepségen a magyar szervezők kaptak. Azóta is naponta jönnek a gratuláló, pozitív visszajelzések a világ minden tájáról és ez rendkívül jó érzés nekünk, hiszen éppen ezt szerettük volna, a lehetséges legjobb képet kialakítani Magyarországról, Budapestről, és a magyar ügyvédségről” – fogalmaz interjúnkban dr. Szecskay András. Vele és dr. Budai Judit ügyvédekkel, az UIA Magyar Szervező Bizottság vezetőivel beszélgettünk UIA 60-ik, budapesti kongresszusáról.
A vádlott azzal a magatartásával, hogy internetes portálon közzétette „Fogadalom” megnevezésű, következő szövegű írását: „Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga-felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem”, az emberölés előkészületének bűntettét valósította meg, mert fogadalomként nyomatékkal hangsúlyozott szándékát nyilvánosságra hozva arra vállalkozott, hogy emberölést követ el – a Kúria eseti döntése.
A címbeli megállapítást Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának leköszönő dékánja, korábbi legfőbbügyész-helyettes mondja magáról, aki csak az ügyészi hivatást választotta céltudatosan, pályafutása következő állomásaira már mindig hívták. Mi olyan szép a büntetőjogban, lehet-e hatékony a büntetőpolitika szigorítása? Profitálhat-e abból egy alkotmánybíró, ha nincs igaza, és valóban a jogdogmatika uralma-e, ha a jogállamiságra hivatkozva vet véget egy törekvésnek az Alkotmánybíróság?
Alábbi cikkünkben a 175-177. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Az információs technológia fejlődéséből adódóan ma már a vásárlások egyre növekvőbb hányada a világhálón keresztül bonyolódik. A hagyományos üzletek mellett internetes áruházak sokasága jelent meg, s mind több online vállalkozás küzd a fogyasztóért, vagyis azért a természetes személyért, aki önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Várhatóan 2016. november végén az Országgyűlés elfogadja a polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat), melynek általános vitája 2016. szeptember 26-án lezárult. A törvényjavaslat megfelelő előkészítését és széles körű szakmai, közigazgatási egyeztetését mutatja, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok száma elenyésző.
Beszélgetés dr. Szladovnyik Krisztina ügyvéddel, társasági- és cégjogi szakjogász mediátorral. Ahogy fogalmaz, „olyan korban lettem ügyvéd, amely számtalan nehézség elé állítja a kollégákat is, azonban ezek hivatástudatomban mind inkább megerősítettek. Ehhez a felelős életpályához szükséges széleskörű szakmai és emberi tapasztalatot indulásként a köz-, majd a versenyszférában, elsősorban köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál jogtanácsosként később jogi vezetőként szereztem meg”. Hozzáteszi azt is, a mai világban az ügyvédi hivatás méltósága, tisztelete, megbecsülése miatt az embernek egyetlen rangja van: a jelleme.
Ha az opciós jog jogosultja a vevőkijelölési jogával él, ez nem eredményez változást a szerződő felek személyében. Ha a kijelölt vevő nem vagy nem szerződésszerűen teljesít, ezért az opciós jog jogosultjának kell helytállnia – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.