Szakma

2016. november 7.

A Kúria a Menekültügyi Joggyakorlatról – III. Rész

A Kúria Menekültügyi joggyakorlat-elemző csoportjának két éve született véleménye ma is jelentőséggel bír: cikkünk első részében általánosságban mutattuk meg az összefoglaló véleményt, a második részben a nem-peres ügyek gyakorlatát elemző részt ismertettük, ezúttal pedig a tartózkodási és letelepedési engedélyezési ügyekben alkalmazandó általánosítható elvi tételeket foglaljuk össze.

2016. november 7.

Döntött az EU a magyar pálinkafőzésről

Magyarország – mivel olyan szabályozást fogadott el és alkalmaz, amely előírja, hogy az általa meghatározott feltételek között etilalkohol szeszfőzdében történő bérfőzése 0% os jövedékiadó mérték alá tartozik, és etilalkohol magánszemélyek általi előállítása pedig jövedékiadó mentes – nem teljesítette uniós kötelezettségeit.

2016. november 4.

Jogegységi döntés a 12 éven aluliakat ért szexuális erőszakról

A Btk. szerinti szexuális erőszak törvényi tényállásába ütközik és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette, ha a cselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll, függetlenül attól, hogy azt kényszerítéssel valósította-e meg – a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának 2/2016. BJE jogegységi határozata.

2016. november 3.

A munkáltató által végzett háttérvizsgálat feltételei

Manapság rengeteg információt teszünk közzé magunkról például közösségi portálokon, és a különböző internetes keresők is másodpercek alatt tudnak felfedni adatokat szinte bárkiről. A munkáltatók többsége pedig egyre jobban szeretne minden információt megtudni dolgozóiról, vagy épp azon személyekről, akik munkalehetőségre pályáznak nála. Így kérdésként merül fel: vajon egy magyar munkáltató végezhet-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében?

 

2016. november 3.

AB: nem politikai reklám volt a népszavazásra buzdítás

Az Alkotmánybíróság a különvélemények száma alapján 6:5 arányú döntéssel megsemmisítette a Kúriának azt két végzését, amely szerint nem társadalmi célú, hanem politikai reklám volt a Kormány nevében sugárzott népszavazásra buzdító kisfilm. A döntésekhez különvéleményt csatoltak Czine Ágnes, Pokol Béla, Stumpf István, Sulyok Tamás és Szalay Péter is.

2016. november 2.

„Az új perrendtartás a bíróságtól is új szerepfelfogást kíván”

Két éves előkészítő munka után, szeptember közepén az Országgyűlés megkezdte az új polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslat általános vitáját. Bár a hatályos törvényhez képest az új jogszabály terjedelmi növekedése nem számottevő, mégis számos korszerű, a hatékony pervezetést elősegítő újítást tartalmaz, a több, de rövidebb szakaszra történt tagolás pedig a korábbinál áttekinthetőbbé teszi a normaszöveget. A legfontosabb változásokról Dr. Wopera Zsuzsával, a polgári perrendtartás reformjáért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

2016. november 2.

Munkajog felsőfokon

Beszélgetés dr. Horváth István ügyvéddel, az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék vezetőjével, habilitált egyetemi docenssel, aki gazdag publikációs tevékenysége mellett annak a belső körben megjelent ünnepi könyvnek is az ötletgazdája és szerkesztője volt, ami dr. Hágelmayer Istvánné 80-dik születésnapjára készült. Ehhez ráadásul komoly szakmai szerzői gárdát sikerült összehoznia a szabadidejében rockdobosként is alkotó jogásznak.

2016. október 27.

Károkozás vélt zálogjog gyakorlásával

A szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben nincs helye beszámításnak, a szándékos károkozás azonban nem azonos a károsodáshoz vezető magatartás szándékosságával. A vélt zálogjog gyakorlásával okozott kár nem tekinthető szándékosan okozott kárnak – a Pécsi Ítélőtábla eseti döntése.

2016. október 27.

Alkalmazhatók-e hatályon kívül helyezett díjak?

A visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is van lehetőség arra, hogy a hatósági határozat meghozatalát megelőzően létrejött jogszerűtlen közterület-használati jogviszony esetében már nem hatályos önkormányzati rendeletek díjmegállapító rendelkezéseit érvényesítse az önkormányzati hatóság – a Kúria eseti döntése.

2016. október 26.

EU döntés a szerzői jogi védelem feléledésének elmaradásáról

A 93/98 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az ebben az irányelvben foglalt védelmi időket nem kell alkalmazni azokra a szerzői jogokra, amelyek a nemzeti jogszabály alapján kezdetben védelemben részesültek, de amelyek 1995. július 1‑je előtt megszűntek.