Bejelentkezés Hírlevél

Szakma

2016. július 4.

Törvénybe iktatva: mindenki köteles eltartani a szüleit

A közelmúltban megszavazta a parlament a T/528 számú, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amellyel bár a kódex egészét érintő módosítás nem történt, ám a javaslat több ponton is jelentős változtatást eszközöl. Elsődlegesen a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket érinti a módosítás, de változik az értékpapírjog, módosulnak a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére vonatkozó felelősségi szabályok, és nem utolsó sorban a szülőtartás intézménye is megerősödik az új szabályok által.

2016. július 4.

Változik a vezető tisztségviselők felelőssége

A napokban megszavazta az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslatot, amely több téren is jelentős változást hozott. A vezető tisztségviselő harmadik személyek felé csak abban az esetben felel majd egyetemlegesen a károkozásért, amennyiben azt szándékosan okozta.

2016. június 30.

Beszámoló az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának elemzéséről

Publikálta jelentését a Kúria egyes alapjogokat sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja, mely feladatát széles körűen fogta fel. Áttekintette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi, valamint az ítélkezési hátteret, s mindezek fényében foglalta össze a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria iránymutató gyakorlatát.

2016. június 29.

A külföldön, ismert helyen tartózkodó terhelttel szembeni eljárás

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) egy konkrét rendelkezését az alábbiakban vizsgálva arra mutatunk rá, hogy a külföldön, ismert helyen tartózkodó terhelt tisztességes eljáráshoz és megfelelő védelemhez való joga nehezen egyeztethető össze a büntető igazságszolgáltatás hatékony és gyors működéséhez fűződő társadalmi elvárásokkal. Bemutatjuk azt a folyamatot, aminek eredményeként olyan rendelkezés született, amely a távollevő terhelttel szembeni büntető igény érvényesítése során valamiféle egyensúlyt biztosít a terhelt alkotmányos jogainak védelme és az említett társadalmi elvárások között.

2016. június 28.

A gyermekjogi egyezmény legfőbb vívmányai és az igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása

A gyermekjogok természete kettős. Megilletik őket azok az emberi jogok, melyek a felnőtteket is, azonban kiszolgáltatott helyzetük miatt egy speciális garanciarendszer kiépítése indokolt. A Gyermekjogi Egyezmény a gyermekeket a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanyoknak tekinti, ám speciális helyzetükből fakadó eltéréseik miatt bizonyos jogok speciális formában illetik meg őket, és ugyanezen helyzetük miatt többletjogosultságokkal is felruházza őket.

2016. június 27.

„1400 milliárd nem elegendő érv egy jogintézmény megőrzésére?” – Interjú Dr. Bodzási Balázzsal – 1. rész

Hosszú folyamat zárult le május 3-án, amikor is Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló törvényjavaslatot. A tervezett módosítások kapcsán beszélgettünk dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkárral, a vezető tisztségviselők felelősségéről, az önálló zálogjog visszavezetéséről, valamint a fidúcia-tilalom csökkentéséről.

2016. június 27.

„1400 milliárd nem elegendő érv egy jogintézmény megőrzésére?” – Interjú Dr. Bodzási Balázzsal – 2. rész

Hosszú folyamat zárult le május 3-án, amikor is Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv módosítására irányuló törvényjavaslatot. A tervezett módosítások kapcsán beszélgettünk dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkárral, a vezető tisztségviselők felelősségéről, az önálló zálogjog visszavezetéséről, valamint a fidúcia-tilalom csökkentéséről. – Interjúnk 2. része következik.

2016. június 23.

A vezető tisztségviselő elleni marasztalási per

A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének megállapítását követő marasztalási perben kizárólag az vizsgálandó, hogy az adós vagyonából ki nem elégíthető és a marasztalási per tárgyává is tett felperesi hitelezői igények együttes összege meghaladja-e a megállapítási perben meghatározott összeget. Ha igen, úgy a megállapítási perben meghatározott összegben, ezen összegen belül pedig a felperesek ki nem elégített hitelezői igényének arányában kerülhet sor a marasztalásra – a Győri Ítélőtábla eseti döntése.

2016. június 21.

Így kerülhető ki a kötelesrész

A kötelesrész megfizetése nem mindig kötelező. Öröklési szerződésnél – amennyiben a teljes vagyon az eltartót illeti – az örökhagyónak a törvényes örökösöket megillető kötelesrész nyújtására nincs kötelezettsége.