Jogszabályfigyelő – 24. hét
Az alábbi cikkünkben a 82-87. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Az alábbi cikkünkben a 82-87. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Az alkotás és annak „eredményei” már az őskortól kezdve végig kísérte az emberiség történetét. A művek mellett lassan, de megjelent a jogi védelem is. Idővel a szerzői jogi védelem mellett létrejött a büntető jogi is. Cikkünkben a vizsgált terület érdekességét és nehézségét – ahogy ez a későbbiekben bemutatásra kerül – éppen ez, a két jogterület találkozása, adja. Cikkünk második részében többek közt a szerzői jogok megsértéséről, az átjárhatatlanság kérdéséről és a nyomozati munka nehézségeiről lesz szó.
A feldolgozott jogeset alapját a Székesfehérvári Járásbíróság és a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság által jogerősen elbírált büntetőügy képezte. A szerző az elsőfokú ügy másodfokú felülbírálatában előadó bíróként vett részt.
A mai európai társadalmakban élő átlagemberek számára felfoghatatlan, hogy létezett olyan kor, amikor a gyermek azután, hogy megtanult járni, és önállóan tudott létezni, „munkába állt”. Azonban a gyermekek kizsákmányolásának csak a társadalmi elfogadottsága szűnt meg, de a jelenség még ma is él. Vannak olyan elmaradott országok, ahol a gyermek – a születések nagy számára tekintettel – nem érték, hanem teher. Naponta gyermekeket adnak el szexuális munkára, vagy dolgoztatnak az olcsó termékek előállítása érdekében, hiszen a fogyasztói társadalom igényli a megvásárolható termékek sokaságát.
Az Ügyvédvilág legutóbbi számában dr. Dénesné dr. Orcsik Judit a hivatalos iratok kézbesítésének gyakorlati tapasztalatairól és problémáiról írt. A szerző által feszegetett gondok nemcsak a feleknek és képviselőiknek, hanem az igazságszolgáltatás oldalán is sok fejfájást okoznak. Éppen emiatt érdemes jobban megismerkedni a végrehajtói kézbesítés intézményével, melynek lehetővé tételét pedig fontolóra vehetné a jogalkotó a polgári peres és nemperes eljárásokban, minél szélesebb körben.
A 2016. évi labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán beszélgetünk dr. Gerő Tamás sportjogásszal a bírói hibákról, sérülésekről, doppingról és általában kedvenc sportjáról, a fociról.
Pénzügyi lízingszerződés esetén nem a kamat, hanem a tőkerészből és a kamatrészből álló lízingdíj és annak ütemezése a szerződés lényeges eleme – a Kúria eseti döntése.
Magyarországon évente nagyságrendileg 12 ezer közbeszerzési eljárás eredményeként összesen 2400 milliárd forintot használnak fel a közbeszerzések rendszerében. Eme beszerzések 51 százaléka európai uniós forrásból, míg 49 százaléka hazai forrásból valósult meg 2015-ben. Látható, hogy a közbeszerzések során Magyarország teljes éves költségvetésének nagyságrendileg 15 százalékát költik el, így kiemelt nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásokat szabályosan és hatékonyan folytassák le. Eme cél elérése érdekében a kormány összetett közbeszerzési ellenőrzési rendszert épített ki. Összefoglalónkban bemutatjuk az uniós, valamint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési rendszerének sajátosságait. Írásunk első részében az EU-s alapokból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó ellenőrzési szabályokat részletezzük.
Az alkotás és annak „eredményei” már az őskortól kezdve végig kísérte az emberiség történetét. A művek mellett lassan, de megjelent a jogi védelem is. Idővel a szerzői jogi védelem mellett létrejött a büntető jogi is. Cikkünkben a vizsgált terület érdekességét és nehézségét – ahogy ez a későbbiekben bemutatásra kerül – éppen ez, a két jogterület találkozása, adja.
Beszélgetés dr. Dezső Attila ügyvéddel, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével.