Az élet szinte minden területéről érkeznek panaszok az alapvető jogok biztosának hivatalába, néha egészen meglepőek is. „A bölcsőtől a koporsóig bármi előfordulhat, szó szerint” – jellemzi az ügyek spektrumát Székely László ombudsman, aki harmadik éve tölti be az alapvető jogok biztosának tisztjét. Kikényszeríthetnek-e bármilyen változást az állásfoglalások, és van-e olyan helyzet, amikor már maga az ombudsman is tehetetlen?
Lelkészi szolgálati jogviszonyon alapuló igények érvényesítésére az állami igazságszolgáltatás előtt nincs mód – a Kúria egyedi döntése.
Az alábbi cikkünkben a 2016. február 22-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Beszélgetés Dr. Spitz János nyugalmazott kollégiumvezetővel, címzetes táblabíróval, a Magyar Jogász Egylet Vas megyei Szervezete elnökével pályáról, a bírói szabadságról és arról, kapnak-e a bírók elismerést az elítéltektől.
Lovaspályán a lovas fogat ittas állapotban történő vezetése bűncselekményt nem valósít meg – a Kúria eseti döntése.
A 2013-as nyugdíjreform során gyakran találkozhattunk olyan hangzatos kifejezésekkel, mint „társadalmi igazságérzet” vagy „kettős ellátás tilalma”. Ezen – önmagukban valós tartalom nélküli – fogalmakkal nem is lenne semmi probléma, ha a propagandán túl a jogalkotás során a demokratikus jogállam alapvető elemeinek, mint például az emberi jogoknak és a szakmai szempontoknak megfelelő tartalommal kerülnének megfogalmazásra. Ennek hiányában azonban az ilyen típusú kifejezések leginkább egy antik kovás puskához hasonlatosak, amely előfordulhat, hogy még működőképes, azonban ugyanilyen könnyen előfordulhat, hogy visszafelé sül el.
A magyar börtönügy aktuális helyzetét leginkább a fogvatartotti népesség folyamatos bővülésével, illetve a börtönpopuláció emelkedésének egyik lehetséges következményével, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságával jellemezhetjük. A túlzsúfoltság Európa-szintű jelensége Magyarország számára is a legégetőbb problémaforrásként jelentkezik, és szükségszerűen rányomja a bélyegét a büntetés-végrehajtás arculatára.
Az alábbi cikkünkben a 2016. február 15-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
A modellről egy naptárhoz készült fényképének valamely termék csomagolódobozán való felhasználása – hozzájárulás nélkül – a képmáshoz fűződő személyiségi jog objektív megsértését eredményezi – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.
Félregépelt parkolási zónákra, eltévesztett rendszámokra figyelmeztet a fogyasztóvédelmi egyesület, ezért azt javasolja az autósoknak: továbbra is ügyeljenek a teendőkre és persze ismerjék fogyasztói jogaikat. Például, hogy a Kúria tavaly megsemmisítette azt a megkötést, miszerint az érvényes jegyet kizárólag 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül lehetett bemutatni pótdíjazás esetén.
