A magyar börtönügy aktuális helyzetét leginkább a fogvatartotti népesség folyamatos bővülésével, illetve a börtönpopuláció emelkedésének egyik lehetséges következményével, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságával jellemezhetjük. A túlzsúfoltság Európa-szintű jelensége Magyarország számára is a legégetőbb problémaforrásként jelentkezik, és szükségszerűen rányomja a bélyegét a büntetés-végrehajtás arculatára.
Az alábbi cikkünkben a 2016. február 15-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
A modellről egy naptárhoz készült fényképének valamely termék csomagolódobozán való felhasználása – hozzájárulás nélkül – a képmáshoz fűződő személyiségi jog objektív megsértését eredményezi – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.
Félregépelt parkolási zónákra, eltévesztett rendszámokra figyelmeztet a fogyasztóvédelmi egyesület, ezért azt javasolja az autósoknak: továbbra is ügyeljenek a teendőkre és persze ismerjék fogyasztói jogaikat. Például, hogy a Kúria tavaly megsemmisítette azt a megkötést, miszerint az érvényes jegyet kizárólag 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül lehetett bemutatni pótdíjazás esetén.
A politikai párt gazdálkodására vonatkozó adat nem közérdekű adat, ezért a közpénzből biztosított állami támogatás felhasználására vonatkozó adat kiadása alanyi jogon nem követelhető – a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése.
A formálisan tényállításként megjelenő sértő közlés adott esetben véleménynyilvánításnak minősülhet. A sértett személy „elmebetegnek” nevezése látszólag tényállítás, ténylegesen azonban a sértett személyét érintő értékítéletet juttatja kifejezésre – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.
Beszélgetés dr. Sándor István habilitált egyetemi docenssel, ügyvéddel, politológussal.
A hivatali visszaélés bűntettével halmazatban felbujtóként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében is meg kell állapítani annak a bv. főtörzsőrmesternek a büntetőjogi felelősségét, aki a felügyelete alatt álló foglyokat arra bírja rá, hogy az előzetes letartóztatása miatt fogva levő sértettet a gyermekeinek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekménye miatt akár könnyű testi sérülést is okozó módon a zárkájában tettleg bántalmazza – a Kúria eseti döntése.
Az új büntetőeljárási kódex előkészítésének legfontosabb dokumentuma az e lap hasábjain már többször is hivatkozott, a Kormány által 2015. február 11-én elfogadott szabályozási elvekről szóló előterjesztés. Az ebben felsorolt kodifikációs irányelvek (hatékonyság, gyorsaság, egyszerűség, korszerűség, koherencia és célszerűség) közül az egyszerűség kívánalma az, ami magával az új törvénnyel és az annak alapján lefolytatott büntetőeljárással szemben is elvárásként fogalmazódik meg. A jelen írás célja az, hogy bemutasson egy, az egyszerűség irányába mutató lehetséges változtatást, ami egyúttal nagyobb hatékonyságot is biztosítana a törvénynek, mégpedig olyan sajátos módon, hogy az a garanciarendszer csökkentése helyett annak erősítését jelenti.
E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2015. évi cikkíró-pályázaton 1. helyezést ért el.
