Adósságrendezés és méltányolható lakásigény
A Kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról.
A Kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról.
Az MNB honlapján [1] nemrégiben a biztosításközvetítés és a biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjait elemző állásfoglalás jelent meg, melyben az MNB az új Ptk. csoportos biztosítással kapcsolatos szabályaira is figyelemmel több lényeges ponton is módosított korábbi álláspontján.
A szerződés semmissége iránti perben a félnek akkor van perbeli legitimációja, ha igaolja a védendő jogi érdekének fennállását. A jogi érdek akkor áll fenn, ha a döntés a peres fél élet- és jogviszonyaira kihat, jogokat és kötelezettségeket keletkeztet számára, vagy valamely kötelezettség alól szabadul, illetve jogvédelmet nyerhet.
A jogalkalmazói gyakorlat szerint csalást követ el az a személy, aki kölcsönt vesz fel az ingatlana megvásárlásához, de már a szerződés megkötésekor tudja, hogy nem lesz képes a részleteket fizetni. Ide tartozik természetesen az is, amikor már eredetileg sem áll szándékában a törlesztés. Az ügyészség és a bíróság szerint az okozott kár a felvett kölcsön összegének felel meg.
Az Új Ptk. a hatályba lépése óta számos új joggyakorlati kérdést vetett fel. Ilyen például a megbízási szerződések azonnali felmondása és a felmondással kapcsolatos kártérítési kötelezettség problémaköre.
A Kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az egyéb kötelezettek részvételével összefüggő szabályokról.
Beszélgetés dr. Bárdos Péter ügyvéddel.
Ha a felperes az anyagi jog szerint őt megillető követelésnek csak egy részét érvényesíti, a többletre, a nem érvényesített követelésrészre nem terjed ki az ítélet jogereje – a Kúria eseti döntése.
A kétféle, a bűnüldözési és az igazságszolgáltatási típusú ügyészség közül Európában ma már egyre inkább az utóbbit fogadják el. A legtöbb tagállam ugyanis arra törekszik, hogy az igazságszolgáltatásban közreműködő szervek pártatlanok legyenek, ezért csak egy önálló és pártatlan ügyészi szervezet biztosíthatja az államhatalmi ágak elválasztásának elvét.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók mindennapi munkájában is változást hozhat „A magyar helyesírás szabályai”-nak legújabb, tizenkettedik kiadása.