Néhány évvel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotörvény) 2012. januári hatálybalépését követően, kialakulni látszanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) bírságolási gyakorlatának alapjai. Mindezek alapján a hatósági jogalkalmazás szigorodása figyelhető meg.
Március 15-én lesz egy éve, hogy hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv. Az eddigi tapasztalatok, illetve a törvény alkalmazásával kapcsolatos dilemmák megvitatására március 18-19-én kerül sor Visegrádon, a Wolters Kluwer Kiadó által szervezett kétnapos konferencián. A konferencia házigazdája, Gárdos Péter, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda partnere szerint ez a két nap arra is kiváló alkalom lesz, hogy a polgári joggal foglalkozó jogászi hivatásrendek végre kötetlen formában is találkozhassanak egymással. Interjú.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. 116. § (9) bekezdésében írt felhatalmazás alapján, a 68. §. (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ügyvédi kamarák megalkották az az ügyvédi irodák számviteli beszámolóinak közzétételéről szóló szabályzatokat. A beszámolót az egyéni ügyvédeknek nem kell közzé tenni.
A gépjármű elszállítására jogszerűen kerül sor, ha azzal úgy parkolnak, hogy akadályozzák a kanyarodó járműveket a forgalom megfelelő időben való észlelésében, veszélyeztetve ezzel a forgalom biztonságát – a Kúria eseti döntése.
A végrehajtás elrendeléséért járó ügyvédi munkadíjban nem számítható fel a végrehajtás foganatosítása során elvégzendő jogi képviseleti tevékenységért járó ügyvédi díj.
A kilátásba helyezett új büntetőeljárási törvény koncepciója szerint a majdani kódexnek biztosítania kell, hogy a védelem alanyai a teljes eljárásban, így – annak sikerét nem veszélyeztető módon – a nyomozás során is rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyek a védelem ellátásához szükségesek.
Az oktatási normatív támogatás felhasználásának elszámolásakor a hatóságnak értékelnie kell a felperes mulasztása mellett saját mulasztását is – a Kúria eseti döntése.
Ha a meghalt fél egyszerű pertársaság tagjaként vett részt az eljárásban és az általa vagy vele szemben érvényesített követelés elbírálása elkülöníthető, az eljárás félbeszakadását csak a meghalt fél vonatkozásában állapítja meg a bíróság. Ha viszont több alperes együttes perlése esetében az alperesek között egységes pertársaság jött létre, az egyik pertárs halálakor a per a többi pertárs vonatkozásában sem folytatható.
Az országgyűlés határozatott hozott a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről.
A 2015. február 20-án, Szegeden rendezett országos konferencián nagy érdeklődés mellett került bemutatásra a Kormány által 2015. január 14-én elfogadott új polgári perrendtartás koncepciója, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Jogász Egylet és az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának közös szervezésében.
A tanácskozásra az ország valamennyi törvényszékéről, ítélőtáblájáról érkeztek bírósági vezetők, bírák, jelen voltak a jogászi hivatásrendek képviselői, illetve a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun-, Csongrád-, és Békés megyei tagsága is jelentős számban képviseltette magát. A résztvevők száma meghaladta a 140 főt, így a rendezvénynek helyet adó SZAB székház másik termét is meg kellett nyitni az érdeklődők számára.
