Szakma


2013. szeptember 25.

Az elévülés megszakadásának okai az új Ptk.-ban

Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba. Bár a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti szabályok még nem jelentek meg, az szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az ezt követően keletkező jogviszonyok elévülésére már az új rendelkezéseket kell alkalmazni.

2013. szeptember 23.

Lehetőségek a büntetőeljárásbeli titokvédelem újraszabályozásában

A büntető anyagi jog újrakodifikálása felveti a kapcsolódó eljárási szabályok felülvizsgálatának igényét, esetleg új eljárási törvény megalkotásának lehetőségét. Jelen dolgozat a potenciális változások egyik területét, a büntetőeljárásban megnyilvánuló titokvédelem intézményét kívánja körüljárni. A téma fontosságát az adja, hogy az információk titokban tartásának joga és kötelezettsége éppen a büntetőeljárás központi elemét jelentő bizonyítással ellentétes irányú, a bizonyítás ugyanis lényegét tekintve megismerés.

2013. szeptember 23.

Vagyonosodási vizsgálatok: egyre kevesebb a kibúvó

Egyre gyakoribbak az összefüggések elemzésén alapuló adóellenőrzések: ilyenkor a revizorok egybevetik többek között a bizonylatokat, a helyszíni ellenőrzés adatait, a beszállítóktól nyert adatokat és a dolgozók vallomását. A cég honlapján szereplő adatokkal is vigyázni kell, és a vállalkozások ellenőrzése sokszor vagyonosodási vizsgálathoz vezet, amelyek során egyre kevesebb a kibúvó.

2013. szeptember 23.

Az orvosi műhibákról másképpen

Szemelvényeket mutatunk be az egészségügyi ellátás résztvevőinek jogairól és kötelezettségeiről, hiszen ez egy kényes terület és mindenki érdekelt benne. Az új Polgári Törvénykönyv változásaira is kitérünk, valamint a betegjogi és ellátói kötelezettségeken alapuló hatályos kártérítési felelősség kerül a középpontba.

2013. szeptember 20.

Kérdések és válaszok a tanulmányi szerződésről

Az új munka törvénykönyve több fontos változást hozott a tanulmányi szerződés szabályaiban, az alábbiakban ezekből emelünk ki néhányat. Az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a szerződést 2012. július 1-je után kötötték a felek.

2013. szeptember 19.

Adatvédelem az egészségügyben

Az egészségügyben különösen érzékeny, szenzitív adatok kezelését valósítják meg, – ide értve a beteg egészségi állapotával, és az orvosi titokkal összefüggő adatokat és azok továbbítását –, melyek fokozott oltalomra méltóak, ezért az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény speciális szabályokat ír elő.

2013. szeptember 18.

Változtak az építési szakmagyakorlási feltételek

A magyar építésügyi jogszabályok 2013-as átfogó módosítása körében a törvényalkotó az építési szakmagyakorlási feltételeket is meghatározta. A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet – amely részben már 2013. augusztus 1-jén, teljes egészében azonban csak 2014. január 1. napján lép hatályba – az engedélyhez kötött, valamint bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenységeket határozza meg.

2013. szeptember 12.

Az ELTE-ről a Matulába – 2. rész

A Balázs és Holló Ügyvédi Iroda alapító társtulajdonosa, dr. Holló Dóra gyakran a munkába is kerékpárral jár, s már egyetemistaként imádta a természetjárást. Jóllehet az elhibázott jogi képzés nyomán leromlott diáktudás miatt húszévnyi egyetemi oktatást hagyott nemrég maga mögött, tudáséhsége adjunktusként is csillapíthatatlan. Személyiségtesztje alapján az átlagosnál háromszor nagyobb a tanulási vágya, jelenleg éppen munkajogi szakképzésen vesz részt Pécsett. A gazda­sági jogágak, így például a vállalati fúziók, a munkajog és az adatvédelem specialistája rendkívül kiegyensúlyozott, mindenfajta fölényességtől mentes ügyvédnő, aki anyaként is a szü­leitől kapott önállóságot adja tovább: „bi­zonyos kapufák között, de szabadon kell hagyni a gyermeket, hogy az életét működtesse”. Az általa alapítandó gimnáziumban is e szellemiséget szeretné továbbadni, ez lesz az ő friss szellemiségű, de magas erkölcsiséget adó, bentlakásos Matulája. (Az interjú második, befejező része.)

2013. szeptember 11.

Társadalmi felelősség és a tulajdonhoz való jog

Az Alaptörvény hatálybalépésével a tulajdonhoz való jog szabályozása a korábbi Alkotmányhoz képest, minimális mértékben, de változott. Kérdés, hogy a változás hogyan hathat a későbbiekben a polgárok tulajdonára, valamint hogy mit jelenthet a társadalmi felelősség.