Szakma


2013. május 28.

„A Curia egyenlő ítéletéből szokás támadhat”, avagy az egységes bírói ítélkezés kialakítása

„A Kúria végzéseit, annál inkább a megszokott, többször megismételt végzéseket nemcsak a perlekedő felek, de mások is megtudják. Megfejtve lévén a kérdés, lassan előbbi vitatkozások megszűnnek. Elkövetkezhet idővel a vélemények megegyezése, ügyét intézve minden ember a közvéleményt követi. Ebből szokás támad, melynek ugyanolyan ereje van, mint a törvénynek. Röviden a Curia egyenlő ítéletéből szokás támadhat”. (Frank Ignác)

2013. május 28.

Reszkessetek betörők! – II. rész

Az Ügyvédvilág előző számában megjelent „Reszkessetek betörök!” című írásunkat az új Btk.-ról szóló előterjesztés lényeges pontjainak ismertetésére szántuk. Rövid társadalmi egyeztetést követően, 2012. április 27-én a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új Btk.-ról szóló törvényjavaslat tervezetét, amely jelenleg a T/6958. számot viseli. Beszélgetőpartnereinket arról kérdezzük, hogy mi a véleményük az új Btk.-ról?

2013. május 28.

Lehet a siker kiszámítható?

A 2006-ban alakult és jelenleg 18 főt foglalkoztató bpv | JÁDI NÉMETH piacvezető ügyvédi iroda főként társasági joggal, felvásárlási- és fúziós ügyletekkel, ingatlan-, kereskedelmi- és versenyjoggal, közbeszerzéssel, valamint energia- és munkajoggal foglalkozik. Az évek során számos szakmai díjat zsebelt be a tranzakciós tanácsadás területén, de erősek a csőd, felszámolás, restrukturálások piacán is, valamint a peres eljárásokban. A Világbank felkérésére az iroda évek óta közreműködik a Doing Business munkajogi összehasonlító tanulmányának elkészítésében.

2013. május 28.

Egy lovag az ügyvédek közt

Ügyvéd és lótenyésztő, akinek ma a gyermekei jelentik a legtöbbet: „Nyaranta szívesen időznek a birtokon, ott övék a szabadság. Igyekszem nekik is átadni a természet szeretetét, mivel a mai fiatalok sokszor csak a számítógépek ingerszegény városi világában nőnek fel. Sokat olvastatom őket, hogy a hagyományos emberi képességeket is elsajátíthassák. Képletesen szólva: nem szeretném, ha magas lovon ülnének…” – fogalmazza meg szülői ars poeticáját dr. Csikós Csaba gazdasági szakjogász, ám e mögött saját szakmai hitvallása is megbújik. Habár a gimnáziumban kiváló sportoló, s érettségi után szóba jön a TF és az állatorvosi, végül a szegedi jogot választja a „rebellis gyermek”, akinek testvére Ybl-díjas építésszé lesz, ám egyik lánya folytatja az apai pályát: ma az MTA jogi igazgatója. A számos nagy gazdasági ügyben eljáró Csikós Csaba a túloldalon kezd, ügyészként. De már ott is rendhagyó a szakmai felfogása, s inkább védőként lép fel, amikor nem hisz az egyik vádlott bűnösségében. Így hát az ügyészi-bírói, ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgával rendelkező szakember a ’80-as években a KISOSZ főosztályvezetőjeként védi az egyéni és társas magánvállalkozások érdekeit, majd teszi később ugyanezt az 50. számú Jogtanácsosi Munkaközösség vezetőjeként. Ügyvédként 1990-től folytatja tevékenységét. Alapító szakértője volt a Privát Profit szaklapnak, miközben egyre bonyolultabb és egyre nagyobb gazdasági ügyekre kapott megbízást. A nagy adó- és gazdasági ügyek képviselete mellett a BÁV Zálog Zrt. igazgatósági elnöke is. Szeret utazni, hobbija, a sportló-tenyésztés pedig egyben a jövő befektetése is számára.

2013. május 28.

Ambíció és szerencse

Beszélgetés dr. Zamostny Zsolt ügyvéddel, a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével

 

2013. május 28.

Kontárvilág Magyarországon– I. rész

A Budapesti Ügyvédi Kamara az elmúlt évben szigorú ellenőrzéseket folytatott a cégalapításokra szakosodott gazdasági társaságoknál megbízást teljesítő ügyvédeknél. Konkrétan mit és hogyan ellenőriznek? Meghallgatja-e a jogalkotó az ügyvédeket? Ha igen, miért és hogyan változott az esküszöveg? Hasznos-e az egyéves kötelezően előírt gyakorlat? Egyáltalán: milyen jelen és jövő vár az ügyvédségre?

 

2013. május 27.

Ég a gyertya, ég

Az Amnesty International szimbóluma a szögesdróttal körülvett égő gyertya, melynek küldetése, hogy eljusson a lángja a világ legsötétebb pontjaira is, és felhívja a figyelmet a kínzás, a kivégzések, a politikai és lelkiismereti foglyok bebörtönözésére. A mozgalom 1961-ben Peter Benenson angol ügyvéd kezdeményezésére indult, aki egy cikket jelentetett meg az Observer című londoni újságban „Az elfelejtett foglyok” címmel ama két portugál diák bebörtönözéséről, akiket 7 év börtönre ítéltek, mert egy lisszaboni bárban a szabadságra koccintottak és arra kérte az olvasókat, hogy levélben követeljék a portugál kormánytól az egyetemisták szabadon bocsátását. Innentől kezdve a gyertya meggyulladt, levelek és adományok tucatjai érkeztek meg a világ börtöneibe és munkatáboraiba, amelyben az emberek a politikai és lelkiismereti folyok elengedésére szólították fel a kormányokat. A kampányból mozgalom lett, mára már a nemzetközi fórumok természetes résztvevője, és 2, 8 millió támogatóval több mint 150 országban tevékenykedik. Az idén 51-dik évfordulóját ünneplő Amnesty International minden kormánytól, pártpolitikától, vallástól, gazdasági érdekeltségtől független, tagjai anyagi támogatásából és közadományokból tartja fent magát.