Szakma

2014. november 28.

A földforgalmi törvény alulnézetben

A laikus igencsak kapkodta a fejét, amikor termőföldügyekben a Kormány és az Országgyűlés „kitermelte” az Európai Unió által tovább már nem halasztható jogszabályokat és ezek olvasásába kezdett. Először összeszedett vagy 9 törvényt és két-három kisebb kaliberű jogszabályt, és miután azok áttanulmányozása folytán még tudatlanabb maradt, nekilátott a Legfelsőbb Bíróság (ma: Kúria) döntvényeinek. Ezek alapján megkísérelte a lehetetlent: kibogozni, vajon ma Magyarországon, az EU tagjaként milyenek a földjogi viszonyok, a polgár e szövevényben hol foglalhat helyet, hogyan léphet be a földpiacra, kaphat-e és ha igen, milyen feltételekkel támogatást stb. Természetesen azt is igyekezett tisztázni, vajon ezek a jogi termékek mikor léptek hatályba, a már megszerzett földekre mennyiben kell azokat alkalmazni.

Mivel a hosszas tanulmányozást követően sem jutott eredményre, felhagyott a bonyolult, nehézkesen érhető szövegek bogarászásával, és bekopogott az Európa-hírű tudományegyetem jogi karára. Ám ott sem járt különösebb eredménnyel; azt ajánlották neki, hogy keresse fel valamelyik mezőgazdasági szakigazgatási szervet, ott kérjen tájékoztatást. Ezzel betelt a pohár. Dzsungelharcosunk a továbbiakban messze elkerülte a jog birodalmát és végérvényesen beszüntette az internetes jogi kutakodást. 

2014. november 28.

Igazoltatásból közokirat-hamisítás

A rendőr szolgálati tevékenységeként végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adat, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítás – a Kúria eseti döntése.

2014. november 26.

Fényképjog és emberi méltóság

A képmás felhasználásához való hozzájárulást nem lehet kiterjesztően értelmezni. A képmás elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti a felhasználáshoz történő hozzájárulást is, mert utóbbinak konkrétnak és célhoz kötöttnek kell lennie.

2014. november 25.

Cserebere – fogadom, többet vissza nem adom?!

Milyen EU-jogi akadályokba ütközhet egy jogellenesen kivetett adó visszatérítése? – az e témában született alábbi dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat 2014-es cikkíró pályázatán negyedik helyezett lett.

2014. november 25.

Állami helyiségbérlet: fel is út, le is út

Az új Ptk. nyomán módosultak a felmondás szabályai. Eszerint az állam vagy az önkormányzat – cserehelyiség biztosítása nélkül és – akkor is felbonthatja a határozatlan idejű helyiségbérleti szerződést, ha erről amúgy nem rendelkezik a kontraktus.

2014. november 24.

A termőföld-adásvétel speciális szabályai

A tavaly született földtörvény újdonsága, hogy zártkertek esetében is alkalmazni kell azokat a speciális – az általános ingatlan-adásvételhez képest megfogalmazott – szabályokat, melyeket amúgy a termőföld vásárlásának esetére ír elő a földtörvény.

2014. november 21.

Szerződésteremtő álképviselet

Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.

2014. november 21.

Kötelező a fogyasztókkal való elszámolás – 2. rész

Két törvény rendelkezik a devizahitelesekkel történő kötelező banki elszámolásról. Az egyik még nyáron megszületett, ez a Kúriának a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos kérdéseket rendezte. A másik a tényleges elszámolási törvény, mely részletesen kifejti a határidőket és az eljárási szabályokat. Végül e kettőt egészíti ki az MNB rendeleteiben rögzített konkrét módszertani képletek.

2014. november 20.

A tisztességtelen szerződések vélelme

A nyáron hatályba lépett „devizahiteles” törvény egyrészt rendezi az árfolyamrés szabályozását, másrészt leírja a kamatmódosítás alkalmazhatóságának felté­teleit. Lényeges szempont, hogy a törvény a 2004. május 1. és a hatályba lépés között kötött fogyasztói szerződésekre terjed ki. Mi minősül fogyasztói szerződésnek? Hogyan rendezi az árfolyamrés problematikáját a törvény? Milyen feltételeket sorol fel a tisztességtelenség vélelmének vonatkozásában? Írásunkban összefoglaljuk a részleteket.

2014. november 19.

Az uzsorakamat behajtása, mint zsarolás

Az uzsorakamat követelése jogtalan haszonszerzést célzó követelés. Aki másnak a szorult helyzetét kihasználva százszázalékos kamatra folyósított kölcsön és a kikötött kamat visszafizetése érdekében a kölcsön felvevőjével vagy mással szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, az kísérletként zsarolást követ el, amennyiben ezen a módon az uzsoratartozást megszerzi, a zsarolás befejezett – a Kúria eseti döntése.