A tavaly született földtörvény újdonsága, hogy zártkertek esetében is alkalmazni kell azokat a speciális – az általános ingatlan-adásvételhez képest megfogalmazott – szabályokat, melyeket amúgy a termőföld vásárlásának esetére ír elő a földtörvény.
Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.
Két törvény rendelkezik a devizahitelesekkel történő kötelező banki elszámolásról. Az egyik még nyáron megszületett, ez a Kúriának a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos kérdéseket rendezte. A másik a tényleges elszámolási törvény, mely részletesen kifejti a határidőket és az eljárási szabályokat. Végül e kettőt egészíti ki az MNB rendeleteiben rögzített konkrét módszertani képletek.
A nyáron hatályba lépett „devizahiteles” törvény egyrészt rendezi az árfolyamrés szabályozását, másrészt leírja a kamatmódosítás alkalmazhatóságának feltételeit. Lényeges szempont, hogy a törvény a 2004. május 1. és a hatályba lépés között kötött fogyasztói szerződésekre terjed ki. Mi minősül fogyasztói szerződésnek? Hogyan rendezi az árfolyamrés problematikáját a törvény? Milyen feltételeket sorol fel a tisztességtelenség vélelmének vonatkozásában? Írásunkban összefoglaljuk a részleteket.
Az uzsorakamat követelése jogtalan haszonszerzést célzó követelés. Aki másnak a szorult helyzetét kihasználva százszázalékos kamatra folyósított kölcsön és a kikötött kamat visszafizetése érdekében a kölcsön felvevőjével vagy mással szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, az kísérletként zsarolást követ el, amennyiben ezen a módon az uzsoratartozást megszerzi, a zsarolás befejezett – a Kúria eseti döntése.
„A lassú közigazgatás rossz közigazgatás”, következésképpen az ügyek gyors vitele a megfelelő közigazgatás egyik fő ismérve. Eme elv különös jelentőséggel bír azokban az esetekben, ahol egy tevékenység jogszerű gyakorlása előtt egy engedélyt vagy bármilyen más hozzájárulást kell beszerezni a közigazgatástól.
Általános iskolás kora óta érdekli a jog, pontosabban a közélet és magának az államnak és az igazságszolgáltatásnak a működése. Önéletrajzi adatait nézve karrierje során ki is vette részét a közigazgatásból. Ma már irodavezető ügyvédként tevékenykedik a Gál és Társai Ügyvédi Irodában.
Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem – a Kúria eseti döntése.
Ez a dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és harmadik helyezést ért el.
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről.
