Amikor a bíró értékrendet teremt – II. rész
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről.
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről.
Két törvény rendelkezik a devizahitelesekkel történő kötelező banki elszámolásról. Az egyik még nyáron megszületett, ez a Kúriának a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozataival kapcsolatos kérdéseket rendezte. A másik a tényleges elszámolási törvény, mely részletesen kifejti a határidőket és az eljárási szabályokat. Végül e kettőt egészíti ki az MNB rendeleteiben rögzített konkrét módszertani képletek.
Lukács Zsuzsanna két évtizedes bírósági elnökségről, a mindig csúcsra járatott Fővárosi Ítélőtábla megszervezéséről, a család és Miskolc szeretetéről
A megbízó és az ügyvéd által aláírt ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejét nem érinti, ha az okiratra a képviselt neve nincs kifejezetten rávezetve. A meghatalmazott ügyvéd aláírása valószínűsíti: ő meggyőződött arról, hogy az okiratot a meghatalmazó személy írta alá.
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetőjével.
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen and Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális MandA üzletágának vezetőjével.
E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és második helyezést ért el.
A haszonélvezeti jog csak a haszonélvező hozzájárulása (lemondó nyilatkozata) folytán szűnhet meg, a lemondást a haszonélvezetre jogosult akarata ellenére bírósági ítélettel – a közös tulajdon megszüntetése esetén sem – lehet kikényszeríteni.
A Magyar Ügyvédi Kamara irattára üzemeltetőjének elérhetőségei, az irattárazás rendje
Az emberölés esetében a különös kegyetlenség, mint elkövetési mód a szándék tudati, akarati oldalához és nem az érzelmi oldalához kapcsolódik, ezért a különös kegyetlenséggel véghezvitt emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható – szól a Kúria eseti határozata.