Szakma

2014. szeptember 8.

Csalás mint tévedésbe ejtés

A csalás büntetőjogi tényállása polgári jogi szempontból tévedésbe ejtésnek felel meg, az így létrejött kölcsönszerződés nem „büntetőjogszabályba ütközik” – nem semmis –, hanem megtámadható. Ha a csalás miatt sérelmet szenvedett fél a kölcsönszerződést nem támadta meg, azt érvényesnek kell tekinteni, és a másik fél a szerződés megszegése miatt tartozik felelősséggel.

2014. szeptember 8.

Törvénygyár: átmeneti alkonyban

Az idei választási év némiképp lelassította az elmúlt évek felpörgött jogalkotási tempóját, ám az vélhetően újra erőre kap az őszi önkormányzati választások után. A legdrasztikusabb csökkenés a törvények és a kormányrendeletek területén figyelhető meg, számuk mintegy 100-100 darabbal csökkent. Tavaly új rendeletalkotó szervként megjelent az energetikai hivatal, a PSZÁF pedig beolvadt az MNB-be, de az együttes joganyag is csak minimálisan tér el a tavaly kiadott MNB- és PSZÁF-rendeletek számától.

2014. szeptember 7.

A jogszabály-értelmezés alapelve

Magyarország Alaptörvényének 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

2014. szeptember 5.

FM tájékoztató az ex lege megszűnt haszonélvezeti jogok törléséről

2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel a mező- és erdőgazdasági földekre alapított haszonélvezeti jog, továbbá használat joga

2014. szeptember 4.

Rendőri akció magánlakásban

A rendőri intézkedés jogszerűsége nem vitatható, ha a rendőrök azért hatolnak be a magánlakásba, illetve az ahhoz tartozó bekerített helyre, hogy a bejelentés szerinti bűncselekmény folytatását megszakítsák – a Kúria eseti döntése.

2014. szeptember 4.

Adókedvezmény „hétköznapi” betegeknek is

Bizonyos feltételek esetén a beteg magánszemélyt adókedvezmény illeti meg. Ennek mértéke a minimálbér öt százaléka, azaz havi 5075 forint. Az érintett magánszemély a „jóváírásra” a betegségről szóló orvosi igazolás birtokában jogosult. Anélkül csak az igényelheti, aki rokkantsági járadékban részesül, vagy akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály alapján megállapították.

2014. szeptember 3.

Kell-e a lehetetlenre is számítani az autópályán?

A követési távolság az egymás mögött haladó járművek viszonyára vonatkozik, de a haladó és az előtte állóéra nem. A Kúria szerint az autópályán haladó autó vezetőjének a sebesség megválasztásánál csak olyan akadályokat kell figyelembe vennie, melyekre a konkrét körülmények között reálisan számítani kell. Márpedig a belső forgalmi sávban váratlanul felbukkanó, álló jármű, de a sztráda úttestén a gyalogos jelenléte is jogszerűtlen.

2014. szeptember 3.

Mit jelent a kötetlen munkarend?

A 2012-es Munka Törvénykönyve (Mt.) előtt a kötetlen munkaidőre csak a bírói gyakorlatban hivatkoztak. A jogalkotó felismerte a szabályozás szükégességét, ezért az Mt. már konkrétan meghatározza azokat a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályokat, amelyek kötetlen munkarend esetén nem alkalmazhatók.